Részlet az Egy Új Valóság hajnalán c. könyvemből:
Az emberi kreativitást, művészi hajlamot, és minden szellemi tevékenységet az agy fejlettségével magyarázzák a tudósok. Úgy vélekednek róla, hogy az ember élete folyamán tanult sémáival együtt bekerül a hitrendszerébe. Amit az ember fizikai valóságán belül nem képes érzékelni, azt megpróbálja a meggyőződéseinek a korlátozott keretein belül értelmezni, megmagyarázni. Saját korlátait önként hozza létre azzal, hogy figyelmét csakis az anyagi világára koncentrálja. Ami ezen túlmutat, azt tabuként kezeli, vagy misztifikálja, mert nem talál rá logikus magyarázatot. Az emberi DNS vizsgálata sem adta meg tudósoknak a válaszokat a felvetett kérdéseikre.
„Pedig a DNS minden ember veleszületett egyedi kódja, megismételhetetlen, sajátságos energiamintázata.”
A tudat áthatja az emberi testet, és azon is túlmutat. A testet felépítő sejtek is rendelkeznek tudattal, a Lélek tudatával. A Lélektudat nélkül az emberi test biológiai robotként működne, nem lennének egyedi érzés és gondolatmintái. Ha ez így van, akkor felvetődik a kérdés:
Fejlődése folyamán mikor éri el az ember tudatának azt a szintjét, amikor felelősségvállalása mindenre kiterjed?
Talán attól is függ, hogy mennyire mélyedünk el Vass Albert bölcsességében, hogy válaszra leljünk.
„Minden bánattól megnő az ember itt bent egy kicsit, itt bent (…) -, itt bent, érted. Megnő az ember, meglombosodik, mint a fa. Megtanul valamit. Mint a fa, a lombja által. Több napfényt magába szívni, ameddig süt a nap, és félretenni belőle valamit a levelekbe… érted? Jobban örvendeni az örömnek, érted? És félretenni belőle valamit. Ehhez kell értsen az ember. És erre való a bánat, hogy megtanítsa.”
Ha az ember el tudja képzelni azt, amit létre szeretne hozni saját valóságában, akkor gondolataival tervezi meg, azaz egy általa létrehozott program algoritmusaiként. Amikor a cselekvés következetes és felelősségteljes, akkor beszélhetünk a kitágult tudat teremtő folyamatáról. Aminek a kiindulópontja a Lélek belső erkölcsi mértéke, ami az elfogadás mindent, és mindenkit toleráló szeretetében nyilvánul meg. Tehát az emberi tudat túlmutat az agyának a fizikai világban teljesítő tevékenységén, és egy olyan mezőből szűri ki információit, ami a Földön élő emberiség közös kollektív tudati mezeje. Ez a közös tudat mező Gaia tudati energiamezejének a része. Hiszen Gaia is egy tudattal rendelkező élő energiamező, ami más, magasabb tudatossággal rendelkező energiamezőkhöz tartozik. A Föld és az emberiség együttes tudatmezeje nem zárt, része a különböző Szférák tudati mezejének.
„Az emberi tudat összeköttetésben van más Szférák Létezőinek a tudatával, és saját földi lélekcsaládja tudatosságával.”
Vagyis minden ember tudata egymással, és minden földi létezővel kapcsolatban van. A Föld tudatát szimbolizálhatjuk a mágneses, és gravitációs mezője energiájával, ami nélkül az ember nem tud élni, és részeként hozzá kapcsolódik.
„És mert az emberi tudatosság is energia, így a tudatok folyamatos és kölcsönös vonzásban hatnak egymásra, és a kiegyenlítésre, harmóniára törekszenek.”
Gaia tudata egy információs energiaátviteli hálózatként írható le, melyben folyamatosan bővül, és cserélődik az információ. Ez a szellemi, vagy mentális tudati mező, mely magában foglalja az ember lélekcsaládjának a kollektív tudatmezejét, folyamatos kapcsolatot, és energetikai áramlást biztosít a magasabb Szférák tudatossága felé. Ez a szellemi mező segít megmagyarázni a telepátiát, és a megmagyarázatlan emberi képességeket. És ez a mező teszi lehetővé az emberi fizikai érzékelést: látást, hallást tapintást, stb. Ebből a mezőből merítik az állatok is azokat az információkat, amelyek katasztrófára, vagy esetleg gazdájuk halálára utalnak. Az állatok érzékelését nem homályosította el a beszéd, és a fizikai létre irányuló folyamatos anyagorientált koncentráció. Ez csakis az emberre jellemző. Az ember számára érzékelései sokaságában az egyik legfontosabb – a látás. Az emberi látószervek biológiailag úgy vannak megalkotva (ami bizonyított a neuronfiziológia tudománya által), hogy a szem retinája a fényt érzékelve befogadja, és elektromos változásokat hoz létre a retina idegeiben. A következő fázisban pedig idegi impulzusokat juttat a látóidegekbe, aztán az agyba, ahol bonyolult mintázatú elektromos és kémiai aktivitást hoz létre. Így érzékel az ember mindent a környezetében a látása révén. És mert ez a folyamat spontánnak mondható, az agy mechanikus működése eredményezi a képalkotást, nincs szükség hozzá az ember tudatosságára. Ha az agy tudatosság nélkül is működhet, akkor azt is feltételezhetjük, hogy tudat nélküli biológiai robotok is lehetnénk.
Hol található a tudat, ha nem az emberi agyban?
Szellemi Mesterem üzenete:
„Az agy befogadja a fény információjának az áramlását, és ugyanazon időintervallumon belül létrejön a képalkotás, és annak megfelelően a kivetítése is a külvilágba. „
„Az emberi szem a Lélek tükre. Befogadja a Fényt, és a szívbe irányítja. A szív pedig hozzáadva saját Lelkének a Fényét, belső igazságát a szemek felé irányítja, hogy szemek tükrében felcsillanó Fény valóságát a külvilágba sugározza.”
„Az agyad az adminisztrátor szerepét tölti be. És ezen képességével földi léted fontos és hasznos segítője. Arra teremtetett, hogy szolgáljon és navigáljon Téged az anyag valóságában. Az elme önmagában nem lenne képes megváltoztatni léted alapvető feltételeit – hogy emberként helyt állhass az anyag sűrű valóságában. Az elmének az Isteni Teremtés valóságaiban nincs hatalma. Földi léted folyamán csakis rajtad lehet hatalma, ha engeded.”
„Az Örökkévaló, halhatatlan Lelked az a tudat-mező, energia, ami magában foglalja életeid tapasztalatait: érzelmeidet, emlékeidet, képességeidet, és öntudatodat. Lelked középpontjában Szent Szíved áll, melynek esszenciája az Isteni Szeretet. Ezen a Szent helyen találhatod meg azt az érzést, hogy Egy vagy Istennel. A szív energiája az, ami megváltoztathatja a test és környező formavilág az állapotát, valóságát. Hiszen az Egység részeként a szív a Te magasabb intelligenciád, ezért tisztán érzékeli a tudat belső és külső határtalan örökkévalóságát és tökéletességét Istenben. Szíved középpontjából szemlélheted Isten Örökkévaló Teremtését, Isten Egyetlen és egységes mivoltát, és a Mindenség közös, egymásba fonódó Egységét.”
„A Lelkednek az éltető energiája a szíved központjába irányul. Mert ebben a szent gyűjtőlencsében tükröződik Isteni esszenciád, a Mindenség Egységének részeként. Ezen a lencsén keresztül érzékeli a Lelked minden érzésedet. Ha tudatosítod magadban szíved energiaterét, amelyet Teremtőd hozott benned létre, és ami az erőd forrása, akkor közvetlen kapcsolatodat fenntarthatod a Lelkeddel, és fogékonnyá válhatsz a sugallataira. Ezt úgy érheted el, ha a szeretet végletéből kiinduló gondolatok és érzések vezérelnek.”
„Agyad csupán szolgál Téged földi léted folyamán, és csakis akkor működik helyesen a Teremtés energiájában, ha szeretetteljes, pozitív energia impulzusokat kap. Így az emberi lény a bőség energiájából szabadon meríthet. Ellenkező esetben diszharmóniát hoz létre a Teremtés energia áramlataiban, ami hanyatlásként jelentkezik a fizikai testében, és életének a körülményeiben.”
„A szív a kiindulópontja minden érzelemnek. És a szív fogadja az Égi Segítőktől kapott, áldott érzelmeket is. Az Égi Segítők által sugárzott energia sokkal több, mint csupán érzelem! Mert Ők képviselik azt a magasabb rendű tudatot, ami közvetlen része az Örökkévaló és Végtelen Tudatnak – Istennek.”
„Szíved az az erőforrás, ami a valós lényed középpontjában van, és aminek a segítségével életed feladatát és célját megtalálhatod. Amennyiben hajlandó vagy a szíveddel élni, akkor a tudatára ébredsz annak, hogy mit vállaltál a fátyol túloldalán, és beteljesítheted, vagy átírhatod életed előre megírt folyamatát.”
„A belső Napod, ami a Forrás Energiához kapcsolódik – a szívedben van!”
Csehiné Szilágyi Éva