1. ) Valójában mit jelent a tudatosság fejlődése?
Új és több kedvező belső tulajdonságok, minőségek megszerzése, régebbi és kedvezőtlenebbek
elhagyása, új képességek, készségek elnyerése, amelyek növelik az egyén
választási lehetőségeit, és így nagyobb szabadságot nyújtanak.
2. ) Az emberre vonatkozóan az evolúció magába foglalja a rosszabb
tulajdonságok jobbra történő cseréjét, az ideálisnak, az eszményinek
irányába. Magába kell, hogy foglalja: a mélyebb szimpátiát, az erősebb
empátiát, a jobb megértést, az élesebb intellektust és a szilárdabb
akaratot.
Ez a tevékenység több területén is magasabb képességekhez
kell, hogy vezessen. Az evolúció továbbá magába foglalja a személyiség
különféle konfliktusban lévő elemének kiegyensúlyozását is egy nagyobb
harmóniában úgy, hogy az „alacsonyabb én” a „magasabb én” ellenőrzése
alá kerül.
3. ) Nekünk, akik most emberek vagyunk, a meglévő
tulajdonságaink és képességeink annak a fejlődésnek köszönhetők, ami a
teljes tudatlanságból és tehetetlenségből erre a stádiumra történt.
Talán úgy gondolod, hogy a fejlődés a születés előtti állapotból az
érett felnőtti állapotig történik. Azonban ez a fejlődés a hylozoika
szerint csak ismétlés. Teljesen új tulajdonságokat és képességeket nem
tudunk olyan gyorsan elsajátítani. Emberek vagyunk, és képesek vagyunk
elérni az emberi érettséget, mert már sokszor voltunk emberek ezelőtt. A
reinkarnáció egy alapelv valamennyi életen keresztülhaladás során.
4. ) Mikor megszületünk egy új életbe, az előző életek ezrein elsajátított tulajdonságaink lappangó formában velünk vannak. Annál gyorsabban elérjük az emberi érettséget és annál mélyebb az érettség, minél több életet éltünk ezt megelőzően, és minél gazdagabb volt azok tartalma. Az emlékezet az előző életekre nem érhető el közvetlenül a mi éber tudatosságunkkal (lásd, mire emlékezünk a mostani életünk korábbi éveiből!). Az általános tapasztalatok, amiket megelőző életeink során szereztünk, azonban gyorsan felébredhetnek a lappangás szendergéséből, amikor újra szembenézünk hasonló helyzetekkel. Ez nemcsak a különféle emberek életértésének eltérő mélységét magyarázza meg, hanem magyarázatot ad a velük született fogékonyságra, hajlamra, a tehetségre, a zsenire is. „Az összes tudás csak emlékezet”, mondta Platon, aki pythagoreus volt.
5. ) Az emberek esetén a tudatosság fokában megmutatkozó különbség annak tulajdonítható, hogy vannak öregebb és vannak fiatalabb „lelkek”. És ha az ember, állat, növény és szervetlen anyag sorát az élet egy nagy összefüggésébe helyezzük, nevezetesen az evolúcióba, akkor a különféle természeti birodalmak megmagyarázhatóak úgy, mint az evolúció egymást követő főbb stádiumai.
6.) A hylozoika elmagyarázza, hogy mi, akik most emberek vagyunk, először azért voltunk képesek emberré válni – inkarnációk ezreivel ezelőtt – mert tapasztalatainkkal a lehető legmesszebb jutottunk a megelőző természeti birodalomban. Az állati birodalom már nem tudott többet tanítani nekünk. Ennek megfelelően a még korábbi korszakok alatt mi növényként léteztünk és még ezt is megelőzően ásványok voltunk.
7.) Az életformák biológiai evolúciója az anyagi burkok kifinomítását célozza a benső élet érdekében. Az evolúció azokat az eszközöket szolgáltatta, amelyek szükségesek voltak a tudatosság fejlődéséhez. Végig az állat birodalmon, és egészen az emberig nyomon követhetjük az idegrendszer kifinomítását, amely magában foglalja az agyat, mint az anyag evolúciójának lényeges sajátosságát. És mégis az agy csak egy eszköz a tudatosság számára.
8.) A TUDATOSSÁG EVOLÚCIÓJA AZ ÉLET ÉRTELME.
/ Lars Adelskogh: Hylozoika /