Három ipari forradalom már mögöttünk van, egy épp most zajlik, és még kettő van előttünk. Hetedik ipari forradalom már nem lesz.Az első ipari forradalom kezdete az ipar kezdete is egyben. Jellegzetes találmánya a gőzgép, ami lehetővé tette a tömegtermelést. A 18. században ez egy addig sosem látott, óriási demográfiai robbanáshoz vezetett.A második ipari forradalom a szalagmunka és az elektromosság térhódításához kapcsolódik, a 20. század elején. A Föld népessége ismét meglódult, mert megint több munkás kézre volt szükség, és a termékek még több emberhez jutottak el.A harmadik ipari forradalmat a számítógépek hozták el, a 20. század vége felé. Megjelent a szervezettség addig soha nem látott mértéke, terjedt az automatizálás, és most először, kevesebb ember kellett, kevesebb munkás kéz.A negyedik ipari forradalom a 2000-es évek második felében vette kezdetét, központi eleme a digitalizáció, a kiberfizikai rendszerek. Az ipar igénye a dolgozók iránt tovább csökkent.Az ötödik ipari forradalom körülbelül 2045-ben várható, az AI és a robotok állnak a középpontban, és e korszak végére az iparban gyakorlatilag eltűnik az élőerő, az emberi részvétel a gyártás során.A hatodik ipari forradalom 2060 felé fog eljönni, amennyire ez most látható. Központi technológiája a 3D nyomtató, ami eddigre olyan minőségben és sebességgel fog dolgozni, amit a hagyományos gépek már régen nem tudnak követni. Az ipar teljesen perszonalizálódik, azaz megszűnik a tömeggyártás, az automata gyártóegységek egyedi igényekre készítenek bármit, megrendelés alapján. E korszak végére az ipar, ahogyan mi ismerjük, eltűnik.Még az óvatos becslések is azt állítják, hogy a negyedik ipari forradalom végére az élőmunka-igény a mostani harmadára esik majd vissza. Az ötödik ipari forradalomban az ember teljesen kikerül az iparból.Mit jelent ez? Azt, hogy nem lesz szükség az emberiségre, mint munkavégző fajra. Ezt sokan egyenlőnek látják azzal, hogy magára az emberre nem lesz szükség. Részben ez a félelem, részben pedig az állások elvesztése súlyos társadalmi válságokhoz vezet.Ha belegondolunk ebbe, akkor rájövünk, hogy valami egészen másról van itt szó. Neveltek minket, idomítottak, nagyon hosszú időn át, egyik generációt a másik után, és átformáltak minket valamivé, aminek az adja az értéket, hogy dolgozik. „Aki nem dolgozik, ne is egyék”, „az embert a munka tette emberré”, „munka nélkül az ember semmi”. Ilyen, és ehhez hasonló őrültségek befészkelték magukat az elménk legmélyére. Nem azért, mert ezek igazak, hanem azért, mert valakik ezekkel idomítottak minket olyanná, amilyenre szükségük volt.A munka kényszere inkább elvette az embertől az esélyt arra, hogy igazán képbe hozza magát, hogy végiggondoljon alapvető elképzeléseket, rácsodálkozzon a saját helyzetére, és elinduljon a kiteljesedés útján. (azaz megtalálja, hogy ki ő) A Star Trek világában mindenkinek kötelessége előrevinni az emberiséget, ami pedig az élethez kell, azt automatikusan megkapja mindenki.Ez lenne a pozitív forgatókönyv. És van egy negatív is.