- Az ember héttagú felépítése.
Sokat beszéltünk a Föld inkarnációjáról, a hierarchiákról és más szellemekről. Most az embert vesszük górcső alá, milyen az ember teste.
Az ember héttagú felépítése az anglo – germán (mai) korszakban
- fizikai test, 2. étertest vagy élettest, érzőlélek 3. asztráltest: értelmi vagy kedélylélek tudati lélek 4. én (test), 5. szellemén csíraállapotban van, a Jupiteren fejlődik ki, 6. életszellem csíraállapotban van, a Vénuszon fejlődik ki, 7. szellemember csíraállapotban van, a Vulkánon fejlődik ki.
Nagyon fontos megjegyezni, hogy az embernek nem csak fizikai teste van, amit látunk és ismerünk, hanem lelki és szellemi teste is. Felvetődik a kérdés, hogy az ember mikor keletkezett? Erre nem lehet egyértelmű választ adni, mert az egy folyamatos hosszú és bonyolult fejlődési folyamat.
A fizikai test egy-egy képződménye már az Ős Szaturnuszon formálódott meg.
Az Ős Napon volt előszőr élet. Ekkor kapta meg az ember az éter– vagy élettestet. A fizikai test tovább fejlődött. Megjelent a mirigyrendszer, az anyagcsere és a szaporodás szerve.
Az Ős Holdon megkapta az ember az asztráltestet, köznapi nevén lelket. Ekkor már három teste volt, a fizikaitest, az étertest és az asztráltest.
A Föld inkarnációban az ember Krisztustól megkapta az ént, ami által a Föld legfejlettebb élőlényévé vált. Az emberré válás feltétele az éntudat. Ez különbözteti meg az embert az állattól.
Az állatnak én képzete van, míg az embernek éntudata. Az antropozófia az ént a negyedik testnek nevezi, ami örök életű, lényünk örök része.
A növénynek a fizikai testük mellett étertestük is van. Az állatoknak a fizikai testük mellett étertestük és asztráltestük, az embernek a fizikai éter és asztráltestük mellett éntudatuk van.
A beavatottak a következőképen látják a láthatatlan testeket: – Az étertest az ember fizikai testének felső részében deréig erőteljes, majd lejjebb haladva halványodik. A fejtetőn kissé túlhalad. Régen amikor az emberek még tisztánlátók voltak és együtt éltek a szellemekkel, az étertest magasan haladta túl a fejtetőt. – Az asztráltest jóval nagyobb a fizikai testnél. Tojásalakban veszi körül, és színesen fénylik. A lelkiállapottól függően vöröses – barna, illetve sárgás – fehér. Ez az aura. – Az én központja a két szemöldök között, illetve az fölött van kicsivel. Besugározza a fejet, nyakat és a vállrészeket.
Mik a testek funkciói?
A fizikai testet ismerjük legjobban. Ezt, mint egy járművet közlekedésre használjuk.
Az éter- vagy élettest nélkül nincs élet. Ez működteti az egész szervezetet. Minden szervnek önálló éterteste van. Ha egy embernek levágják a lábát, a levágott láb továbbra is érzékel, mert az étertest megmaradt.
Alvás közben az asztráltest és az én elhagyja a fizikai testet, de az étertest továbbra is a fizikai testben marad. Amennyiben az étertest is elhagyná, az ember meghalna. Ez a különbség az alvás és a halál között. Étertest nélkül nincs élet. Az én és az asztráltest éjjel a szellemvilágban erőt merít, felerősítik. A napközben elszenvedett károsodást kijavítják. A következő nap ismét energikus lesz.
Ritkán előfordul, hogy étertest ijedség vagy sokk hatására meglazul a fizikai testben. Ilyenkor az ember halálfélelmet él át, és lepereg előtte az élete tabló formájába.
Az étertestnek egy másik fontos feladata is van. Az emlékezet hosszú távú tárolása. Az asztráltest őrzi az emlékezetet, de a hosszú távú emlékezet az étertest feladata. Halál beálltával az étertest miután elhagyta a fizikai testet, az élet történéseit tabló formájában tárja a távozó elé. Ezt követően az étertest az emlékezet extraktumát átadja az asztráltestnek, amit az asztráltest az énnel együtt tovább visz a lélekvilágba. Az étertest pedig szétoszlik.
Az asztráltest legfontosabb feladata, hogy összekösse a fizikai testet az énnel. Az én csak a fizikai test által tudja kifejezni önmagát. Az asztráltest az a test, amely az érzelmek központja. Az öröm, bánat, szenvedés, boldogság hordozója. Míg az én az értelem, a lélek, az érzelem központja. Érdekes a kettő kölcsönhatása. Cselekedeteinket hol az érzelem, hol az értelem, de legjobb esetben mindkettő irányítja. A fejletlenebb embert ösztönei vezetik. A civilizált ember már képes elfojtani bűnös hajlamait.
Gondolatainkat az asztrálszférából, más néven a lélekvilágból merítjük. Az asztrálszférában csak a gondolatok vannak. Minden gondolat egy élőlény. Mivel itt nincs tér, egy helyen számtalan gondolati lény él.
A mi fizikai agyunk nem képes gondolatot képezni. Arra viszont alkalmas, hogy fogja ezeket a gondolati lényeket. Agyunk nagyon jó vevőkészülék. Mi válogatjuk és rakjuk össze gondolatainkat szabad akaratunk szerint.
Felvetődik a kérdés. Mi a helyes, ha cselekedeteinket az érzelem vagy az értelem irányítja? Fontos az érzelem, de azt értelemmel mindig kontrollálni kell. Ez választ el minket az állatvilágtól.
Mi a lelkiismeret? Születés alakalmával a szellemvilágból hozunk magunkkal egy kis darabot. A mai embernek ennyi kapcsolta maradt a túlvilággal. Segít, hogy ne térjünk el attól, amit születésünk előtt megterveztünk. Segítségünkre vannak az angyalok és a Szentlélek.
Az emberfejlődés folyamán a lélek és a gondolkodás is fejlődik. Ugyanolyan evolúción megy keresztül, mint a fizikai test. A lélek a gondolkodás egyik feltétele. Fejlett lélek nélkül nincs gondolkodás.
Az indiai ember – aki bár rendelkezett fejletlen énnel – a lelke is fejletlen volt. Még nem tudott gondolkodni. A beavatott hét risi irányította életüket. Önállótlanok voltak. Szükségük volt az útmutatásra. A risik tanították meg őket a különböző szakmák elsajátítására.
A gondolkodás a Földön körülbelül i.e. 3000-ben jelent meg. I.e 500 körül már számos filozófust ismerünk. Az értelmi lélek megjelenésével kezdett fejlődni a gondolkodás. A legnagyobb lendületet a tudati lélek megjelenése hozta meg. A történelemtudomány felvilágosodásnak nevezi ezt az időszakot.
Az asztráltest három részből tevődik össze, amik a különböző időkben fejlődtek ki: – i.e. 2907-től az érzőlélek. Ebben az időben jelent meg a gondolkodás – i.e. 747-től az értelmi lélek fejlődött ki. A gondolkodás fejlődése felgyorsult. – 1413-tól megjelenik a tudati lélek. A történelem felvilágosodással érzékeli.
A tudati lélek kifejlődése után jelent meg a materializmus, ami a mai napig is akadályozza fejlődést. 2100 után olyan idő jön, hogy aki nem fogadja el a szellemvilág létezését, sőt tagadja, halála után büntetésben részesül.
Eddig csak az ember négy tagjáról beszéltünk. Lássuk a másik hármat, a szellemént a manaszt, az életszellemet a budhit és a szellemembert atmát. Ez a három test csak csiraállapotban van. A jövőben fog kifejlődni, a Jupiteren, a Vénuszon és a Vulkánon. Ezek a bolygók a Föld további inkarnációi.
A csírák kibontakozása már itt a Földön megkezdődik. A fejlődés mindig lassú. Ismert, hogy már jóval idő előtt el kell kezdeni a felkészülést. Az antropozófiának csak 2100 után kell hatnia az emberre. De már most elkell kezdeni a vele való ismereteket, hogy az átmenet zökkenőmentes legyen.
A szellemvilággal való kapcsolatot az indiai emberek júgákkal fejezték ki. Azt az időt, amit az istenekkel együtt töltöttek arany kornak, krita júgának nevezték. Ezt követte az ezüst kor tretá júga, amikor az emberek már nem éltek együtt az istenekkel, de álomszerű szellemi látással még érzékelni tudták az álom és az ébrenlét között. Majd a vaskor dvapara juga következett, melyben még eleven volt az emberek emlékezete az együtt eltöltött időről. Már csak a csillagokban fedezték fel az istenek közelségét. Végül a káli juga a sötét kor állt be, amikor a szellemvilág teljesen elsötétült, visszahúzódott. Az emberek csak a fizikai világot látták, érzékelték.
Ez az időszak Krisztus előtt 3101-ben kezdődött és 1899-ben ért véget. Krisztus ebben a sötét korszakban testesült meg. A golgotai misztérium által fordította meg az emberiség fejlődésének irányát. Az eddig materializmus felé tartó folyamatot átirányította a szellemiség irányába. Az emberek fantomteste meggyengült, amit, ha nem erősít meg, az emberiség pusztulásához vezetett volna.
1899-óta a szellemvilág egyre több jelet ad magáról. Például a betegek a klinikai halál állapotában egyre több alkalommal számolnak be testen kívüli élményről. Találkoznak Krisztussal, magasztos szellemekkel, fénylő alakokkal. Nagyon szép helyeken járnak. Nem mindenki éli át ezt a túlvilági élményt. Akinek viszont megadatott, más emberekké váltak. Soha nem érzékelt tiszta szeretet kaptak Krisztustól, ami semmihez nem hasonlítható. Ezek az emberek megváltoztak, más emberekké váltak. Az élmény után már nem tartották olyan fontosnak a pénzt, a hatalmat, a munkahelyi előmenetelt. Előtérbe kerültek a lelki értékek a becsület, a tisztaság, a szeretet és az embertársakkal való együttérzés. Már nem félnek a haláltól, mivel tudják, hogy ott is van élet és nagyon szép.
Rudolf Steiner a káli juga megszűnte után kezdte meg az előadásait szerte Európában 1902-től haláláig, 1925-ig. Számos könyvet írt a szellemvilágról, annak működéséről, feladatairól. Ezzel segítette elő azt, hogy emberek minél előbb megismerjék a szellemvilágot. Szorgalmazta, hogy különböző gyakorlatokkal fejlesszük ki magunkban a szellemi látás képességét. Bár megemlíti, hogy az eredmény nem mindig következik be. Az asztráltest még nagyon szorosan kötődik a fizikai testhez a mai emberben. Később, a fejlődés folyamán ez az erős kötődés lazulni fog.
A tudati lélek átdolgozása szelleménné már 3573 után megkezdődik. Ez egy hosszú folyamat, plusz mínusz több száz év az átmenet. Nem lehet pontos évszámhoz kötni, nagy a szóródás.
A fejlődés nem mindenki számára érhető el. Csak azok az emberek lépnek tovább, akik Krisztusban hisznek és aszerint élnek. A helyes utat az antropozófia mutatja meg. Ennek tudása nélkül nem érheti el senki a fejlődési szinteket.
Mit nyújt a szellemén szint az embereknek? Elnyeri a másik ember gondolatának látását, képek segítségével. Ezt úgy kell elképzelni, hogy általuk látott ember feje mellett, képekben jelenik meg az illető gondolata. Látjuk az aurát, ami az érzelmi életet vetítik ki. Pontosan vissza tudunk emlékezni életünk első három évére, aminek emléke életünkből eltűnt. Ezt az értelmi szintet imaginációs szintnek nevezzük.
5733-tól ugyancsak képesek lehetünk az értelmi lelket életszellemmé átdolgozni. Erre lehetősége csak annak az embernek van, aki Krisztus tanításaiban él. Az antropozófia ezt inspiratív szintnek nevezi. Ez a képesség lehetővé teszi számunkra, hogy találkozzunk meghalt szeretteinkkel és magasztos szellemekkel a lélekvilágban. Azokat a szellemi érzékszerveket, amik a természetfeletti látást biztosítják, csakráknak nevezzük. Ma még csiraállapotban vannak. Kifejlődésük az emberi én fejlettségének függvénye.
Rudolf Steiner tanítása szerint a fejlődési szinteket az emberiségnek csak egy kis csoportja fogja elérni. Nagyon sok ember szándékosan nem akar jó lenni. Élvezi, ha rosszat tehet. A távoli jövőben ezek az emberek el fognak különülni. 5733 után újra megismétlődik az Ó-Indiai kasztrendszer, ahol elkülönül a jó és a rossz emberek csoportja.
Mundy Lea Antropozófia – az élet elixírje