A Teremtőből kiáradó eredeti erő mindenütt jelen van. Ez az erő mindenkit megérint, és lényegében mindenkinek ugyanazokat a lehetőségeket biztosítja. Mégis magán az emberen múlik, hogy ezt az erőt közel engedi-e magához, és hogy tud-e valamit kezdeni vele. Így a Teremtőnek a gyermekeiért végzett fáradozása egyrészt nagyon személyes lehet, másrészről azonban tökéletesen személytelen, mivel a Teremtő előtt nincs személyválogatás. Számára minden teremtmény egyenlő. Az emberek minden lélegzetükkel az isteni szeretetet, az eredeti világosságot és erőt lélegzik be, és ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy ők ennek tudatában vannak-e vagy sem. A tüdők ugyanis a levegő beáramlásával egyidejűleg szellemi erőket és étereket is felvesznek.Éppúgy az is lehetséges, akármilyen hihetetlenül hangzik is, hogy a Teremtőnek ezt a három kiáradását az emberi lélegzet továbbítja. Mert ha az ember felveszi ezeket, akkor az orr-rostacsonton keresztül a fejben és a véren keresztül a szívben ezek az erők hatásossá válnak. Ha ezt a folyamatot semmi sem zavarja meg, akkor tökéletesen szeretetteljes gondolat, tiszta akarat és helyes cselekvés jön létre.Ami tehát a belégzést illeti, a Gnózis előtt mindenki egyenlő. A különbség csak abban van, hogy a Teremtő erejét mindenki más jelleggel és más módon árasztja ki magából, mégpedig a mindenkori belső fejlődési állapotának megfelelően. Ezért azt lehet mondani, hogy a Gnózis mindenkihez közeledik, és így egy elfajult emberi rendszerbe véteti fel magát. Ekkor azonban az az akadály lép fel, hogy az illető ezt az erőt a többé-kevésbé elridegült szívével és megbetegedett elméjével akarja szétárasztani, és ez nagyobb beképzeltség, mint gondolnánk.
Pentagram 1999/3