„Ahogyan fent, úgy lent, s ahogyan lent, úgy fent.” –szokták sok helyütt idézni a szinte szállóigévé vált mondást. De vajon tudjuk-e, kitől származik és milyen bölcsességekről ad hírt ez a velős aforizma? Ismerjük-e a teljes eredeti művet, amely évezredek távlatából néz le ránk? S legfőképpen az a kérdés, hogy meg tudjuk-e fejteni,s merjük-e alkalmazniés akarjuk-e érvényre juttatniezt az aranyigazságot?SMARAGDTÁBLAA Tabula Smaragdina, magyarul a Smaragdtábla nem másnak,mint az egyiptomi magaskultúra megalapítójának, Thotnak, a későbbi Hermész Triszmegisztosznak a munkája. Mindenféle beharangozás nélkül előbb lássuk magát a 13 soros szöveget latin verzióban és magyar fordításban Hamvas Bélainterpretációjában.1 .Verum, sine mendatio, certum et verissimum.Való, hazugság nélkül, biztos és igaz.2. Quod est inferius, est sicut quod est superius, et quod est superius est sicut quod est inferius ad perpetranda miracula rei unis.Ami fenn van, ugyanaz, mint ami lenn van, és ami lenn van, ugyanaz, mint ami fenn van, így érted meg az egy varázslatát.3. Et sicut omnes res fuerunt ab uno, meditatione unis: sic omnes res natae fuerunt ab hac una re, adaptatione.És ahogy minden dolog az egyből származik, az egyetlen gondolatból, a természetben minden dolog átvitellel az egyből keletkezett.4. Pater eiust est Sol, mater eius Luna, portavit illud ventus in ventre suo, nutrix eius terra est.Atyja a Nap, anyja a Hold, a Szél hordozta méhében, a Föld táplálta.5. Pater omnis thelesmi totius mundi est hic.Ő a theleszma, az egész világ nemzője.6. Vis eius integra est, si versa fuerit in terram.Ereje tökéletes, ha a földbe visszafordul.7. Separabis terram ab igne, subtile a spisso,sauviter, cum magno ingenio.Válaszd el a Tüzet a Földtől, a könnyűt a nehéztől, tudással, szenvedéllyel.8. Ascendit a terra in coleum, iterumque descendit in terram et recipit vim superiorum et inferiorum. Sic habebis gloriam totius mundi.Ideo fugiat a te omnis obscuritas.A földről az égbe emelkedik, aztán ismét a földre leszáll, a felső és az alsó erőket magába szívja. Az uralmat az egész világ felett így nyered el. E perctől fogva előled minden sötétség kitér.9. Hic est totius fortitudinis fortitudo fortis. Quia vincit omnem rem subtilem,omnemque solidam penetrabit.Minden erőben ez az erő ereje, mert a finomat és a nehezet áthatja.10. Sic mundus cratus est.A világot így teremtették.11. Hic adaptationes erunt mirabiles, quarum modusest hic.Ez az átvitel varázslata, és ennek ez a módja.12. Taque vocatus sum Hermes Trismegistos, habens tres partes philosophiae totius mundi.Ezért hívnak Hermész Triszmegisztosznak, mert a világegyetem tudásának mindhárom része az enyém. 13. Completumest quod dixi de operatio solis.Amit a Nap műveletiről mondtam, befejeztem.-Hermész Triszmegisztosz-MIÉRT FONTOS A FENT ÉS A LENT?ATabula Smaragdina mondanivalójáról könyvet lehetne írni, miképpen tették is ezt nagy filozófusaink. Ettől én eltekintenék, mindazonáltal a kiindulópontjához szeretnék hozzáfűzni egyet, s mást. Az axióma az, hogy aki az Egy varázslatának műveletét végre akarja hajtani, annak mindenkoron figyelembe kell vennie, hogy ami lent van és ami fent van, egymásnak megfeleltethető.Vagyis egy mindent átható Szellemről van szó, mely felfogható úgy is, mint egyUniverzálisEgységtudat. Ez a monizmus elméletének az alapja. Tehát minden egyetlen szupertudatból áll össze. Egyetlen legfelsőbb Lény, a végtelen és megszemélyesült Alkotókészség hat át, hoz létre minden létezőt és minden őbelé tér vissza. Ő az Alfa és az Omega. Eddig még egészen egyértelmű és bibliai a történet. Azonban a helyzet akkor kezd igazán bonyolulttá válni, amikor a két végpont közé tekintünk. Ugyanis a „fenttel” –minden élőlény, dolog stb. eredetével –kezdeni a teremtést és megint csak a „fenttel” fejezni be, teljesen logikus és evidens. Hiszen minden oda tér vissza, illetve oda olvad vissza, ahonnan származik. S ha ezt a forrást Istennek, Teremtőnek, Mindenhatónak hívjuk, akkor a körforgás végén is szükségszerűen neki kell állnia. De ettől még magát a teremtési folyamatot nem értettük meg. Vegyük észre, hogy amikor átsiklunk a teremtés egész folyamatán, éppen a lényeget veszítjük el. Márpedig számunkra, emberek számára a lényeg a létünk, a létből fakadó alapkérdéseink, létezésünk célja, minősége és lefolyása. Ebben ad örökérvényű útmutatást a bölcsesség isteni képviselője, Hermész Triszmegisztosz.Ne felejtsük el, hogy a monizmusban (minden létezőt egyetlen alapelvre visszavezető filozófiában) az egyéni lélek sohasem válik homogénné a Mágikus Egésszel. Ezzel szemben a mágikus szolipszizmus–egyedül önmaga(m)izmus –arra helyezi a hangsúlyt, hogy a létezők sokféleségében csakis aTeremtő önmaga létezik, s az elkülönülés metafizikai értelemben lehetetlen és abszurdum, ergo illuzórikus. De félretéve a bonyodalmas fejtegetéseket, a fent és a lent filozófiája azt sejteti, hogy kissé tévesen definiáltuk önmagunkat az elmúlt kétezer esztendőben.Ha ugyanis elfogadjuk, hogy minden létező (és nem létező)az Egy gondolatából származik, akkor minden élőlény, valamint a természetminden megnyilvánulása az élettelennek tartott dolgokat is beleértve az Egyből keletkezett.Így az önmegismerő embernek nincs is más dolga, mint a téves megkülönböztetéseket felismerni, feltárni, majdana megfelelő helyükretenni a dolgokat. Azt a folyamatot, amelynek során elválasztjuk –megkülönböztetjük –a „dolgokat”egymástól, majd megismerjük azok valódi természetét, s az ily módon nyert valódi ismeret szerint újraegyesítjükadolgokat, alkímiának nevezzük.Az alkímia gyakran használja az átváltozás, idegen szóval transzmutáció fogalmát. Nos, ezt nem úgy érti, hogy valamit eltűntet, elvarázsol vagy eliminál, hanem hogy az őseredeti és tiszta,azaz isteni állapotába emel visszavalamit. Még egyszer, az alkímia képes megváltoztatni az elemeket és a tulajdonságokat átváltoztatván azokisteni alkotórészeit. Kérdés: hogyan csinálja? Ismeri a titkos, hermetikus formulát: a fent és a lent filozófiáját. A hermetikus, az alkimista birtokában van annak a transzcendentális tudásnak, amely megmutatja, hogyan teremtette Isten a világot. Ezt a gondolatmenetet követve bármit képes átalakítani.Értsük meg helyesen:minden, ami ebben a teremtett világban létezik, a szellemi létből származik egyfajta isteni logika és átváltoztatás (átvitel) szerint. Aki képes látni a láthatatlant, vagyis részesül az isteni tudásból, annak egyértelműen látható lesz, hogy mindent az isteni törvények, erők, energiák, szándékok, ideák stb. hoznak létre, s semmi, de igazán semmi nem létezik elkülönülve az isteni Szellemtől. Voltaképpen,amit mi isteni Önvalónak nevezünk, az sem más, mint a Teremtő, aki szellemként, lélekként és testként önmagába visszahajolva megtapasztalja önmagát. (Ezért is nagyon-nagyon igaz, hogy az embert Isten a saját képmására teremtette.)MIKROKOZMOSZ -MAKROKOZMOSZA fent és a lent filozófiájának árnyaltabb képét kapjuk, ha eltöprengünk a mikrokozmosz és a makrokozmosz hasonlóságán és kölcsönös megfeleltetésein.E filozófia értelmében az ember a „kisvilág”, míg az univerzum a „nagyvilág”. Másképpen az ember az univerzum kicsinyített mása, a világmindenség miniatürizált megjelenési formája. Ettől is egyedi!Hermész felhívja beavatottjai figyelmét arra, hogy az univerzum összetevői között egyfajta isteni analógia áll fenn: hasonlóság, párhuzam, kölcsönösség, megfelelés, megegyezés. Ez az egység elve, az egységes alapelvtétele. Ez bizonyítja a hermetika (Hermész tanításainak összessége) örökérvényűségét és működőképességét minden síkon. Ezért nevezték Hermészt Triszmegisztosznak, „Háromszorosan Hatalmas”-nak. Hiszen ő mindhárom síkon érvényesülő tudás birtokában volt. Ismerte a test, a lélek és szellem síkjainak az igazságait. (Spirituális értelemben ez a fizikai, az asztrális és a mentális bölcsesség alkotja a hármasságot.)A fent és a lent filozófiája kölcsönös megfelelésekkel dolgozik, amelyeket korrespondenciáknak hív. Ezek a korrespondenciák azért működneknagyszerűen, mert azonos elvek hatják át őket.Ez kozmológiai értelemben azt jelenti, hogy amely törvények érvényesek a Földön és a Naprendszerünkben, azok az elvek megállják a helyüket a több száz milliárd galaxisban is. Ez már egyfajta szimmetriát sejtet. A szimmetria összemérhetőséget jelent. Ez viszont csak abban az esetben állja meg a helyét, ha a létezők ugyanolyan természetűek(egyívásúak). Ez a hermetikus gondolat köszön vissza a jelenkori asztrofizikából. Például a mai tudomány az univerzum anyagának vizsgálatakor izotrópos (azonos tulajdonságú) modelleket állít fel.S ha tovább megyünk és a rendezettséget, az összefonódottságot, az arányosságot, az intelligens tervezettséget, a célokságot ésa rendszerelméleteket vesszük szemügyre,akkor meghökkentő rokonságokra és azonosságokra fogunk bukkanni a hermetika fent és lent filozófiájának és a tudomány forradalmian újszerű teóriáinak összehasonlításában.A fent és lent filozófiájaazonban sokkal tágabb, kibővített értelmezést igényel a pusztán anyagi szerveződések elméleteitől. A hermetikus tanok szerint a világegyetem alapanyaga éppen hogy nem az anyag, hanem egy láthatatlan szubsztancia(állomány), illetve egy érzékfeletti világegyetem. Ennek a magasabb világokat magába tömörítő rendszernek pusztán a részleges képmásai a mi fizikai valóságunk tárgyiasult létezői. Egyszerűbben fogalmazva a besűrűsödött szellem alkotja az erőket, s a tovább sűrűsödő, avagy megkötött erők egy része formálódik anyaggá. S fordított irányban is ugyanez az elvérvényesül: az erő nem más, mint finomabb anyag, s a szellem a szabaddá lett erő. Ez is a fent és lent filozófiája, igaz, már jóval spirituálisabb kontextusban, mint korábban. Megjegyzem, az anyag keletkezésének és felbomlásának problematikájasarkalatos kérdése a mai fizikának is, miként a teológiának a szentek –például Jézus –fénnyé válása, vagy a materializációs–dematerializációs jelenségekköre. (Materializációnak hívjuk azt a jelenséget, melynek során tárgyak tűnnek elő a látszólag „semmiből”, míg adematerializáció ennek az ellentéte, amikor is tárgyak tűnnek el a „semmibe”. A „semmi” ebben az esetben a láthatatlan lét elnevezése.)A fent és lent filozófiája egyetemes elv, ami azt eredményezi, hogy ami a magasabb világokban történik, az valamiképpen levetül, megnyilvánul az alsóbb világokban is. Így a „nagy rend” (makrokozmosz) lehetőségként benne rejlik az emberben. Így válhat az ember „kicsi renddé”(mikrokozmosszá). Ez az ember Isten által megálmodott ideálja, eszményesített lénye. Ez a harmonikus viszony a fent és a lent között. Ezt a képletes kölcsönösségi szerződést rúgta fel az ember, amikor teret engedett magában az önzésnek és eltávolodott az alapprincípiumoktól. Hermész bölcsessége a visszatalálás reménysugarát csillantja fel az ember szemeelőtt.Ebből már világosan kitűnik, hogy a fent és lent filozófiája mennyire összetett és messzire vezető. Hermész Triszmegisztosz tanításainak ez csupán a nyitánya, az alapállása, ha úgy tetszik. Mint láthatjuk, ez már a mágia, az alkímia, a metafizika és a spiritualitás vizeire visz el bennünket.Száraz GyörgyBoldog napot!A FŐNIXTITKA2011-ben történni fog egy különleges spirituális esemény, amely csak 500 évente egyszer válik esedékessé. Ahhoz, hogy igazából átérezzük ennek a jelentőségét, s részesülhessünk ebből a nem mindennapi élményből, mindenekelőtt a főnix legendájával kell megismerkednünk.FŐNIX A MITOLÓGIÁBANA főnix egy mitikus madár, amely számos mesében és mitológiában szerepel. Főnixszel találkozunk a Harry Pottercímű filmben is. Ezegy kinézetében leginkább a sashoz hasonlító madár, amely jelentésében és jelentőségében is szorosan kapcsolódik a Naphoz. Az arab legendák arról számolnak be, hogy miközben a főnix ücsörög a fészkén, a Nap sugarai felgyújtják azt, minekután a lángok valósággal elemésztik a főnixet. Ezt követően csodák csodájára a főnix feltámad a hamvaiból és egy teljesen új főnixmadár születik.Kínában szintúgy a Nappal társították a főnixet, ésa mennyek küldöttének tekintették. Feltűnése rendkívül ritka volt, éppen ezért ha főnixet láttak, akkor azt az istenek jóindulatának tudták be.A főnix képe a közel-keletről beszivárgott az európai kultúrkörbe is. Nálunk a feltámadástés az életnek a halálon aratott diadalát jelképezte. S bár egy ponton túl meseszerűvé válik az egész főnixmítosz, azért a mai napig előszeretettel alkalmazzák versenyautókon, tetoválásként vagy folklorisztikus díszítőelemként világszerte ezt a különös tűzmadarat. Különösen az Egyesült Államokban közkedvelt motívum.A FŐNIX EGYIPTOMBANEgyiptomban azobeliszkeket a Napisten, Amon-Résugarainak anyughelyeként tisztelték. Mivel az egyiptomi magaskultúra Napkultuszának középpontjában értelemszerűen a Napisten állt, ezérttemplomok, piramisok, obeliszkek és szentélyek sokaságát emelték a tiszteletére. A Napisten a teremtés elindítójának, ősforrásának számított. Így az obeliszk a teremtés első pillanatának, azŐsdombnak a jelképévé vált. (Zep Tepi.)Héliopoliszban, a Nap városában, Egyiptom egy történelemelőtti korszakának székhelyén jelent meg a hagyományszerint minden ezredik évben a Főnix-madár. A Nílus mentén a főnixet Benu-madárnak hívták. Amidőn megérkezett, elégette saját testét a szent oltár tüzében, majd hamvaiból feltámadvatovaröppent. A tradíció szerint a főnix egy bizonyos obeliszk csúcsára száll le, amelyet ezért benbenet-nek neveztek.(Hasonlóan benbenet volt a neve a piramisok csúcsát borító,arannyal burkolt piramidion. Feltételezhetően azért vonták be vékony aranylemezekkel mind az obeliszkek, mind a piramidionok tetejét, hogy napfelkeltekora Nap az első sugarai azokon megcsillanva jelezzék a Napisten érkezését.)Már Hérodotosz, a történetírás atyja isbeszámol a Phoenix(Főnix)madárról szóló egyiptomi mítoszról (Histories II, 73). A főnix visszatérésemindig a megújulást, a feltámadástés az átváltozást szimbolizálta. Ahhoz, hogy ezt mélyebben átérezzük, nélkülözhetetlen a hermetika behatóbb ismerete. Erről ebben a lapszámban később teszek majdemlítést.A NAP SZIMBOLIKÁJAJelenleg Kairóegyik külvárosa, gyakorlatilag egy lerobban negyede fekszik az egykori Héliopolisz (görögül Heliopolis)felett. A házak gyakorlatilag ráépültek az idő által betemetett prominens mágikus fellegvárra. Aváros ókori egyiptomi neve Iunu volt, a Bibliában On városaként szerepel. Héliopoliszról az egyiptomiakúgy tartották, hogy ez a hajdan volt teremtés helyszíne. A legenda szerint itt emelkedett ki a Káoszból az Ősdomb, az első szilárd pont az Univerzumban. Majd az Ősdombon megjelent egy lótuszvirág, amely kinyitotta szirmait, s a szirmok között pedig ott ült Ré napistenNapcsecsemő formájában. Amikor a dicsőségesistenség először nyitotta ki szemeit, akkor ragyogott fel az első nappal, mely minden sötétséget eloszlatott. Ez volt az első hajnal.A régi bölcsek közül Szolón, Thalész, Platón, Püthagorasz, a héroszok közül Orpheusz és Dionüszosz biztosan járt a Napvárosban. Platón Héliopoliszban hallotta Nap-papoktól Atlantisz virágzásának és elsüllyedésének történetét, amelyetKritiasz című művébenörökítettmeg. Sőt mi több, állítólag a Napvárosban avatták be az egyiptomi misztériumokba Józsefet és Mózest, majd jóval később a gnosztikus hagyomány szerint magátJézustis e helyen tették magas fokozatú Nap-avatottá.A Nap jelképezi: az értelmet, a józan észt, a szellemet, a tisztaságot, a tudat megvilágosodását, a világosságot, a fényt, az újjászületést, a teremtést és a rendet egyebek mellett. A Napisten szoláris kultuszait találjuk a világ minden táján: Atum, Amon, Aton, Ré Egyiptomban, Héliosz és Apollón göröghonban, Sol Rómában, Szúrja Indiában, Samas az akkádoknál, Tonatiuh az aztékoknál stb. A HALHATATLANSÁG SZIMBÓLUMA A főnix a hermetikus alkímia olvasatában az örökélet italának és a Bölcsek Kövének is az egyik szimbóluma. Az alkímia aranycsinálást is jelent. Persze nem a profán (világi) aranyra kell itt gondolni, jóllehet az is a Nappal áll analógiában, hanem a Benső Nap teremtő, nemző, megtermékenyítő és életet adó erejére kellene asszociálnunk. A Nap a látás, a harmadik szem és az érzékfeletti érzékelés jelképe is, mely a folyamatos éberség és tudatosság alapja. (Így válik mindent látó szemmé.)De ahhoz, hogy az alkimista örökké fiatal maradjon, mindenekelőtt a lényében található salakot szükséges kiégetnie magából. Ez egy hatalmas alkímiai művelet: a valódi transzmutáció (átváltozás). Aki képes minden földhöz kötő bilincsét eloldani, az felszabadul, megvilágosodik, s főnixként röppen fel tudata az égbe. Másfelől, csak az képes ezt a belső átalakulást elvégezni, akinek birtokában van az halhatatlanság elixíre.Egyiptomban ezt így tanították a papokat: „Az egó torz megnyilvánulási formája valós énednek, azonban mint én,hatással van a környezetére. Mert az én mindig hatással van a környezetére.Az élet természetes dolog, s mint természetes dolog, hatással van. Az egó szereti megmutatni erejét, mégpedig oly erővel, hogy nemcsak környezetére van hatással, hanem azok környezetére is.Miért káros ez mások számára? Ugyanis az erősebb hat a gyengébbre. Az egó nem csak a hozzá közel állóknak mutatja meg az erejét, hanem beléjük is hasonló érzéseket áraszt, mely érzések másokra is befolyással lehetnek.Ahogyan a mágnes esetében is működik a felmágnesező hatás, úgy ebben az esetben is így van. A mágnes nem csak felmágnesezi a vasat, egy idő után annak át is adja erejét, azt is mágnessé téve ezzel. Ettől kezdve tehát az egósságod másokat is egóssá tesz. Az egó egy olyan állat, amelymagát falja fel. Ki ne csodálná az ilyen állatot, amely gondoskodik az érzékek szórakoztatásáról?Nem merészeljetek ilyenné válni!”Az egómentesedés jelképe a főnixmadár. Egyiptomban a megújulás jelképe volt, szent állatként tisztelték. Voltak olyan szertartások, amikor valódi főnix előtt tettek fogadalmat a beavatottak, s felismerték, hogy csak az egójuktól megszabadulva válhatnak bölccsé.Nos, Egyiptomban az egómentesítés jelképe a főnixmadár volt. Ez a Napmadár, amely tehát a Napprincípiumot képviseli,minden ötszázadik évben nyilvánult meg Egyiptomban (s nem ezerévenként, ahogyan feltételezik). Hamarosan elérkezünk ismét egy ilyen periódushoz a mi időszámításunk szerint is. Közeledik tehát a Főnix Éve!Egyiptomban, az egyik szoláris templomban az egyikobeliszkből a nem túl távoli jövőben a Főnix ereje fog áradni, mely az arra felkészült Neofitáknak (tanulóknak) igen sokat segíthet abban, hogy az isteni önvalójukat fojtogató egós megnyilvánulásaiktól búcsút vegyenek. Ezért aktuális megismerni és elgondolkodni a főnix erején mostanság.
Száraz GyörgyBoldog napot!
HESPERUS Érdekesen csengő név, nemde? De említhetném őt még néhány másik nevén is: Beteggyógyító, Szerelem csillag, Álmatlan, Juhászok vezércsillaga, Báránykereső, Báránylegeltető, Pásztorserkentő. Talán ennyiből már sejteni lehet, hogy egy égi csodáról lesz szó.S arra is fény derül, hogy milyen kapcsolat van Hesperus és a 2011-es esztendő között!MINDENNAPI MEGFIGYELÉSNaprendszerünk második planétájáról van szó, amelynek keringési ideje 224,7 földi nap. Legismertebb és legelterjedtebb nevét a szerelem római istennőjéről,Vénuszról kapta. Ő aHold után a legfényesebb égi objektum az éjszakai égbolton. Amikor fénye eléri a maximumát, akkor még nappali időszakban is megfigyelhető. Mivel pár órával a Nap után nyugszik, avagy néhányórával előtte kelfel, ezért hívják Esthajnalcsillagnak.A Vénusz kalauzcsillag, mert mindig is segítette az utazókat a tájékozódásban. Ezért nagyon népszerűvé vált ez a bolygó és sokféle nevet adtak már neki. Természetesen megkülönböztették az este látható és a hajnalban látható formáját. Az esti Vénusz elnevezései:Vadlegeltető, Vadak csillaga, Vacsorakori csillag, Vacsora csillag, Szarvaslegeltető. A hajnali Vénusz a Virradó csillag, a Hajnal csillag vagy aHajnal hírmondója.Mivel a Vénusz a Naprendszerünkegyetlen olyan bolygója, amely női alakról kapta a nevét, már csak ezért is több figyelmet érdemel. A Vénuszon kívül csak három törpebolygó:a Ceres, az Erisés a Haumeavisel még női nevet.HESPERUS A TRADÍCIÓKBANA hajnalcsillag görögül, illetve görögösenheszperosz, phoszphorosz, latinullucifer, stella matutina,magyarulesthajnalcsillag, alkonycsillag. Mind ugyannak az égitestnek, a Vénusznak a megnevezései. De vajon miért kapott ennyi különös titulust ez a bolygó?Nos, a Vénusz mozgása roppant különös, ugyanis a Vénusz a Nappal való felső együttállásaután annak bal oldalánalkonycsillagként, a Nappal való alsó együttállásaután annak jobb oldalán hajnalcsillagkénttündöklik. A hagyomány szerint Kr. e. 500 körülPüthagorasz ismerte föl, hogy a hajnalcsillag és az alkonycsillag ugyanaz, tudniillik a Vénusz.Mivel a Nap erős fényt kölcsönöz neki, ezért napnyugtakor az első, napkeltekor az utolsó látható fényesség az égbolton.Az Ószövetségben az EsthajnalcsillagIsten alkotása (Jób 11,17; 38,32), a teremtés kezdete (Zsolt 109,3), a hatalom szimbóluma (Iz 14,12). Az Újszövetségben Krisztus jelképe (2Pt 1,19). A húsvéti liturgiában (az Exsultetben)a szelíd fénnyel ragyogó Esthajnalcsillaga halálból szelíden, de isteni hatalommal feltámadó Krisztus jelképe.Összegezve az eddigieket, amikor tehát aVénusz egyik esztendőben a Nap előtt jár, akkor Lucifernek, fénythordozónak, vagyis hajnalcsillagnak nevezik, a másik esztendőben pedig követi a Napot, ilyenkor Hesperus, vagyis estcsillag a neve.A Heszperosz (Hesperus), azaz az Esthajnalcsillag sötét barlangjából felkelti az Álmot, majd a fénylő hajnalcsillag (Lucifer, Vénusz) sötét barlangjábavisszaűzi. A Hesperus (Vesper, Venus) és a hajnalcsillag (Lucifer, Eous) azonossága már az i. e. V. században köztudott volt.A Vénusz a görögöknél Aphrodité, a korai görögöknél Phosphoros (hajnalcsillag), Hesperos (estcsillag), még korábban a suméreknél Ishtar, Babilonban Nabu, Indiában Sukra és Egyiptomban Ízisz. S hogy az Újvilág se maradjon ki, az aztékvallásban Quetzalcoatl (hajnalcsillag, az égbe szállt istenként: Tlahuizcalpantecuhtli), Xolotl (estcsillag), a majáknál Kukulkan, a Tollaskígyó istenség.A FELFEDEZÉSEleinte a csillagászok nem ismerték azt a tényt, hogy a Hesperus (Alkonycsillag)és a Phosphurus (Hajnalcsillag)ugyanaz, nevezetesena Vénusz bolygó. De még a felfedezés után is két külön nevet használtak a Vénusz bolygóra. Ezzel egy picit összezavarták az embereket, akik sokáig azt hitték, hogy két csillagról van szó. A görög mitológiában Eos a hajnal istennőjének fia Hesperus,az esti csillag jelképe, míg bátyja Eosphorus a hajnali csillag jelképe.A modern kor csillagászai már helyükre tették a Vénusszal kapcsolatos ismereteket, eloszlatták a félreértéseket és több érdekes megfigyelést tettek. Például, hogy aVénuszkeringési pályája az összes bolygóéközül a legközelebb áll a körhöz, vagy hogy aFölddel csaknem azonos méretekkel rendelkezik: tömege a Földének csak 81%-a, sűrűsége viszont a Föld 0,95 része.Azért olyan fényes és azért tűnik csillagnak, mert a reá eső napfény 62%-át visszaveri.Távcsőben a Vénusz a Holdhozhasonló frázisokat mutat, melyeket először Galilei vett észre. Ahogyan a Vénusz távolsága változik, úgy szembetűnően a nagysága is. Felső együttállásban a Nap mögött áll 256 millió kilométerre, míg alsó együttállásban csak 40 millió kilométerre van tőlünk. Érdekes, hogy amikor távolabb jár, akkor a teljesen megvilágított korongját fordítja felénk, viszont amikor közelünkbe ér, akkorújhold módjára viselkedik, tehát láthatatlan. A Vénusz felületén nagyon elmosódott foltok látszanak, amelyek megfigyelhetővé tették a retrográd tengelyforgási idejének meghatározását: 243 nap.
HESPERISZEKA
Heszperiszek (Heszperidák)a görög mitológiában nimfák, a boldogság kertjének őrzői és gondozói. Ezt hívják a Heszperiszek kertjének, amelyet minden író máshová helyez el a térképen. A különféleforrások szerint a heszperiszek hárman, négyen, vagy heten voltak. Legismertebb agörög triász mintájára a három grácia, vagyis a szépség, a kedvesség, az ajándékozó kedv és a hála három istennője a római mitológiában, valamint a Moirák(a Végzet Istennői a görögöknél).Név szerint Aegle(a pompázó „kápráztató fény”), Arethusza, Erütheia(vagy Erytheia a bíborló), Heszperia(vagy Hespereia, az alkonyuló), Heszpera, Hesztia, és Heszperusza.Említik őket az Est leányai, a Nyugat szüzei, vagy a Naplemente, az Alkonyat istennői néven is A heszperiszek az Éjszaka istennőjének (Nüx) és a Sötétség urának (Erebosz) lányai. Más források szerint Atlasztitán gyermekei voltak.HESPERUS ÉS 2011A 2011-es esztendő Hesperus, azaz a Vénusz évelesz. Ennek köszönhetően középponti szerepet kap a harmónia,aszépség, az érzelmek világa, a szerelem, az ízlés, a nőiesség és abáj.A Vénusz asztrológiai jelképe egy kör és egy kereszt, ami hűen reprezentálja, hogy aszellem az anyag felett áll.A Vénusz a „Fortuna Minor”, vagyis a „kis szerencse”bolygója.A Vénusz arra figyelmeztet, hogy minden erőnkkel törekedjünk avégletek és a szélsőségek közötti harmónia megtalálására.A Vénusz felerősíti és hajlamosítja a kiegyensúlyozottságot és a nyugalmat, illetveelősegíti a megteremtésüket. Mindent és mindenkit megszépít. A Vénusz évében felerősödik az emberekben a művészeti hajlamés tehetség, illetőleg megnő az esztétikaszerepe.2011-ben különösen tapasztalni fogjuk, hogy az érzelmeinken keresztül tanít a Sors.Kerüljük a végleteket: a hiúságot, a lustaságot, a nemtörődömséget, az igénytelenséget, a kicsapongásokat, a szenvedélybetegségeket és tartsuk kordábana függőségeinket!Kreatív időszakelébe nézünk:rengeteg ötlet juthat eszünkbe, ugyanakkor több erőfeszítést kell majd tennünk az eredmények megvalósításáért, de megéri. Az eredetiség sokat nyom majd a latban és az év alkalmas a szárnyalásra.A pénzszerzés lehetősége időszakos az évkörben, de támogatott.Az emberekben egyre jobban felerősödik majd az anyagi stabilitás szükségességének és a labilitás megszűntetésének érzése. Sok új dologba vághatunk bele. A kiteljesedés időszakába lépünk.Párkapcsolatiperspektívákis kínálkoznak 2011-ben.Sok üdítőhatás szövi át az évet.Növekszik a társas kapcsolatok iránti igény mindenkiben. A flörtön túl igazi társakésszövetségesekmegtalálására nyílik lehetőség. Ugyanakkor nőni foga szenvedélyek hőfoka, valaminta birtoklás és a féltékenység igénye. Sok elválástés egymásra találást rejt 2011.Száraz GyörgyBoldog napot!ASZTROLÓGIA –PRIMERDIREKCIÓKEz egyfajta prognózis, előrejelzése, mely az asztrális hatásokkiértékelésével történik. Roppant izgalmas területez. Igaz, nem éppen kezdőknek való téma, de azért igyekszem megbirkózni vele és érthetően kifejteni az alapjait.PROGNÓZISAz asztrológiai prognózis alapja mindenekelőtt a születési képlet beható és pontos ismerete. Először meg kell tanulni a helyes asztrológiai szemléletet és a saját születési horoszkópunkat töviről-hegyire ismernünk kell.A születési horoszkóp a laikus közönség számára csak egy statikus kép, olyan, mintha a születésünk pillanatában egyadott helyről lefényképeztük volna a planéták állását. Ettől azonban jóval több. Való igaz, hogy a csillagok hatásai pillanatról pillanatra változnak, de amikor egy személy megszületik, az éppen aktuális hatás mintegy beleég, belevésődik a lényébe. Ezzel sok mindenjár együtt. Például ez lesz az alapzat, amelyből mindig ki fogunk indulni és amelyhez mindig vissza fogunk térni. Nem abban az értelemben, hogy soha nem növünk majd túl rajta, hiszen éppen a fejlődés a cél, hanem úgy értve, hogy születési pillanatunk hatásai lesznek jellemünk és egy sor más külső és belső tulajdonságunkgyökerei. Ezek megkülönböztetnekbennünket minden embertől. S ha ehhez még hozzávesszük az emberben lakozó lelket vagy isteni ént mint egyedi és megismételhetetlen alanyt, akkor teljessé válik a kép, s valóban egyedülálló képet alkothatunk arról, akiről a horoszkóp szól.A születési horoszkóp tehát olyan, mint egy sejt genetikai állománya vagy mint egy csíra: millió lehetőség és esély van belerejtve. A prognózis arról szól, hogy ezeket kifürkésszük. Hiszen a csillagok mozognak és mindig hatásba teszik az embereket, de a születésünkkor készült lelki „lenyomat”sok mindentmeghatároz. Természetesennem beszélhetünk 100%-os determinációról, s ekképpen ne számítsunk az asztrológiai előrejelzéseknél végzetszerűségekre, de azért tisztán láthatjuk, hogy az alapképlethez viszonyított bekövetkezések vizsgálata rendkívül sokat elárulhat az illetőről az értő szemek számára. A prognózis tehát bizonyos szabályok szakszerű alkalmazása, melyek a lehetőségekről ésaz eshetőségekről szólnak, továbbáaz előrejelzés következtetések levonása azegyesvárható hatásokból. Ha a jövőt nem is tudhatjuk előretökéletesen, mégissokat feltárhatunk belőle. Sokkal korábban láthatunk tendenciákat, erősítő és gyengítő hatásokat, s így felkészültebben élhetjük át a jövőnket, s kevésbé fogunk meglepődni sorsunkfejleményein.Sok vita dúl az asztrológusok körében az olyan jövőbelátó módszertannal kapcsolatban, mint a primer direkciók (elsődleges irányítás). A fő ellenérv mindig a visszaellenőrizhetőség kérdése: vajon bekövetkezik-e a beígért hatás? Ha igen, akkor mikor? Ha nem, akkor miért nem?
Guido von List, egy híres okkultista,ősi árja szimbólumnak tartottaa szvasztikát. Friedrick Krohn az 1919.májusi publikációjában pedig a „balkéz” szvasztika alkalmazását javasolta, amely buddhista filozófia szerint az egészség és aszerencse jelképe, szemben a „jobbkezes” horogkereszttel, amely a hanyatlást, a széthullás és a felbomlás erőit fókuszálja. Ezzel szemben az ősi germán rítusokban mindkét forgásirányú szvasztikát alkalmazták. Minden bizonnyal azért, mert az egyensúly és a körforgás fenntartásához építeni és rombolni egyaránt szükséges. Ez a világ rendje: keletkezés és elmúlás, s végső soron folyamatos átalakulás ésátváltozás.Hitler végül a „jobbkezes” szvasztika mellett tette le a voksát. Ugyanez a szent szimbólum szerepelt akorábban alapított Thule Társaság jelvényébenis. A Führer és a holdudvarába tartozó okkultisták a keleti mágia és misztika szakértőiként jól ismerték ezt az ősi napkeresztet.Adolf Hitler a Mein Kampfbanígy írterről:„Magam hosszú kísérletezés után leszögeztem a végleges alakot: egy vörös alapú zászlót, benne fehér kör alakú mezővel, a közepén fekete horogkereszttel. Hosszas tanulmányozás után megtaláltam a helyes arányt is a zászló, a korong, valamint a horogkereszt alakja, vastagsága és nagysága között. Emellett maradtunk.”MERRE FOROG A SZVASZTIKA? A szvasztikának két lehetséges változatával találkozhatunk, melyek egyébkéntegymás tükörképei: balra vagy jobbra néző;balkezes vagy jobbkezes;az óramutató járásával azonos vagy ellentétes irányú.Annak okáért, hogy ne zavarodjunk bele a „kezesség”, vagyis a karok irányának és a képzeletbeli óramutatóhoz hasonlító forgásnak akérdésébe, javasolnám, hogy a balra vagy jobbra néző verziókból induljunk ki. Így aligha tévedhetünk, amikor követjük azalábbiútmutatást:az határozza meg a szvasztika irányát, hogya talpára állított szvasztikáranézve a felső kar a néző balja vagy jobbja felé mutat.E szerint lesz balra vagy jobbra forgó a napkereszt.
BLAVATSKY NAPKERESZTJE
Helena P. Blavatsky, a modernkori teozófia és a Teozófiai Társaság megalapítója lehetett az összekötő kapocs kelet és nyugat között a szvasztika elterjedését illetően. A 19. században Madame Blavatsky hozta be Európába ezt az archaikus jelképet. Ő a következőképpenmagyarázta a jelentését: az alfa és az ómega univerzális teremtő energiáinak fókusza, az életerőésa Napból származó energia, illetve a ciklikus megújhodás jelképe. Úgy vélte, hogy az emberi lelki evolúció utolsó, hetedik stádiumának, illetve az árja fajnak a horogkereszt lesz a legerősebb szimbóluma. Ebben az értelemben kapott helyet a Teozófiai Társaság emblémájában a hatágú csillag,a kígyó, a kopt kereszt, s ahíres jelmondat („Egyetlen vallás sem magasabb rendű, mint az igazság”) mellett a szvasztika is. Természetesen a balraforgó, azazértékeket teremtő aspektusát választotta az okkultizmus nagyasszonya.A szvasztika egyébiránt szanszkrit szó, amelynek jelentése:szerencsés vagy kedvező jel/dolog, illetve a „jóléthez köthető kicsi dolog”.A szvasztika legkorábbi emlékére aszanszkrit nyelven írt Rámájana és Mahábhárataeposzokban bukkanunk. Sokféle névvel illetik: Fekete Pók, horogkereszt, tetragammadion, gammadion vagy gammakereszt, napkerék, tetraskelion („négylábú”),Thor kalapácsa, és villámkereszt.A SZVASZTIKA TITKA A horogkereszttel mint beavatási kulccsal találkozunk az ősi germánoknál, az észak-amerikai navaho indiánoknál, a skandináv mitológiában, a brit szigeteken a druidáknál és Egyiptomban is. Ázsiában, Európában és Amerikában az ősidők óta alkalmazzák a napkeresztet. A kínai, a koreaiés japán, de a trójai, a görög ésa római kultúrában mindkét változatát gyakran alkalmazták az építészetben és a vallásokban egyaránt.A hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmusban, a jóga, az indiai asztrológia, az iráni zoroasztriánus vallás egyaránt használta, sőt Mezopotámiában és a sémi népek körében is elterjedt volt. Jelentései: végtelen teremtő erő, maga a Nap, az Élet Kereke, a növekedés és a csökkenés, a jó szerencse,a körforgás, az univerzum építő és lebontó rendszere. A szvasztika mindenképpen szoláris szimbólumnak számít. Négy ága az anyagi létet, a földet, a négy égtájat, ekképpenaz örök életet, az örök körforgástjeleníti meg. A szvasztika titka a beteljesedés és a teljesség, mert a vízszintes (horizontális) élet mellett, amely a múltból a jövő felé tart, megjelenik a függőleges élet lehetősége. A függőleges élet a lentet és a fentet is bevonja az ember kiteljesedésébe, magyarán a felemelkedés,a földi létből való kitörés, kiszabadulásalternatíváját is tartalmazza. Így születik meg a kapcsolat az élet fizikai és transzcendentális,vagyisa tapasztalati és a tapasztalatokat meghaladó teljességeközött. A kabbalában Isten neve négy betűből áll, s ez a négyesség jelenik meg Krisztus keresztjébenis, mely átvezet a létből a nemlétbe, az emberiből az isteni létmódba. De említhetném a négy elemet: a tűzet, a vizet, a levegőt és a földet, vagy a Teremtés hajnalán alkotott négy fő lényt: Michellt, Gabriellt, Rafaellt és Satanellt, akik rejtetten ugyan, de megjelennek ebben a szent jelvényben.A szvasztika négy szárának végén egy-egy visszahajló ágat, karocskátfedezhetünk fel. Ha megforgatjuk a napkeresztet, akkor a teljesség jelképét,a kört, illetve a gyűrűtkapjuk. Pontosabban egy örvényt vehetünk észre a szvasztika forgása közben, amely a Teremtővel való egységünket és magának a teremtésnek az összetett folyamatát fejezi ki.
SZVASZTIKA A MINDENNAPI ÉLETBEN
A SZVASZTIKA TITKA A horogkereszttel mint beavatási kulccsal találkozunk az ősi germánoknál, az észak-amerikai navaho indiánoknál, a skandináv mitológiában, a brit szigeteken a druidáknál és Egyiptomban is. Ázsiában, Európában és Amerikában az ősidők óta alkalmazzák a napkeresztet. A kínai, a koreaiés japán, de a trójai, a görög ésa római kultúrában mindkét változatát gyakran alkalmazták az építészetben és a vallásokban egyaránt.A hinduizmus, a buddhizmus, a dzsainizmusban, a jóga, az indiai asztrológia, az iráni zoroasztriánus vallás egyaránt használta, sőt Mezopotámiában és a sémi népek körében is elterjedt volt. Jelentései: végtelen teremtő erő, maga a Nap, az Élet Kereke, a növekedés és a csökkenés, a jó szerencse,a körforgás, az univerzum építő és lebontó rendszere. A szvasztika mindenképpen szoláris szimbólumnak számít. Négy ága az anyagi létet, a földet, a négy égtájat, ekképpenaz örök életet, az örök körforgástjeleníti meg. A szvasztika titka a beteljesedés és a teljesség, mert a vízszintes (horizontális) élet mellett, amely a múltból a jövő felé tart, megjelenik a függőleges élet lehetősége. A függőleges élet a lentet és a fentet is bevonja az ember kiteljesedésébe, magyarán a felemelkedés,a földi létből való kitörés, kiszabadulásalternatíváját is tartalmazza. Így születik meg a kapcsolat az élet fizikai és transzcendentális,vagyisa tapasztalati és a tapasztalatokat meghaladó teljességeközött. A kabbalában Isten neve négy betűből áll, s ez a négyesség jelenik meg Krisztus keresztjébenis, mely átvezet a létből a nemlétbe, az emberiből az isteni létmódba. De említhetném a négy elemet: a tűzet, a vizet, a levegőt és a földet, vagy a Teremtés hajnalán alkotott négy fő lényt: Michellt, Gabriellt, Rafaellt és Satanellt, akik rejtetten ugyan, de megjelennek ebben a szent jelvényben.A szvasztika négy szárának végén egy-egy visszahajló ágat, karocskátfedezhetünk fel. Ha megforgatjuk a napkeresztet, akkor a teljesség jelképét,a kört, illetve a gyűrűtkapjuk. Pontosabban egy örvényt vehetünk észre a szvasztika forgása közben, amely a Teremtővel való egységünket és magának a teremtésnek az összetett folyamatát fejezi ki.SZVASZTIKA A MINDENNAPI ÉLETBEN A szvasztika a hinduizmus szent jeleként megtalálható a hindu templomokon,oltárokon, képeken, fesztiválokon, ceremóniákon, házakon,ruházaton, ékszereken ésjárműveken. A szvasztika minkét alakja Brahma, a teremtő isten két aspektusát jelképezi: jobbra nézve a világmindenség fejlődését (Pavritti), balra nézve a visszafejlődését (Nivritti) jelöli. Ezen felül a stabilitás és a megalapozottságjele. Napszimbólumként Surya, a hindu napisten jelképe. Ganésát(elefántfejű istenséget)gyakran ábrázolják szvasztikákközött növő lótuszonülve.Mivel Buddhaegy hindu herceg volt, ezért nem csoda, hogy a buddhizmusba könnyedén átment a szvasztika. Sok buddhista vallási irat elején szvasztika látható. Mindkétirányú változatával találkozhatunk a Gautama Buddhaszobrok mellén vagy talpán. Abalra forgó szvasztikát használják akínai élelmiszerek csomagolásán, jelezvén, hogy a termék vegetáriánus. Ugyanakkor a gonosz szellemeket távoltartandó sokan hímzik gyerekruhákra Kínában. A japántérképeken a szvasztikával jelölik a templomokat.A buddhista vallásban és művészetben a Dharmát, a mindenség harmóniáját és az ellentétek egyensúlyát jelképeziez a jel. A balra néző a szeretet és a könyörület, a jobbra néző az erő és az intelligencia jelképe.A dzsainizmusbana szvasztika a legfontosabb szent szimbólum. Ez a hetedik Jina, a Tirthankara Suparsva jele. Egyike a 24 előnyös jelnek és a jelenlegi korszak hetedik arhatjának megjelölése. Minden dzsain templomnak és szent könyvnek tartalmaznia kell a szvasztikát. A dzsain szertartások sokszor azzal kezdődnek és fejeződnek be,hogy rizsből szvasztikákat formálnak az oltár körül.Talán ezzel a tényfeltáró cikkel sikerült bemutatnom a szvasztika szent titkát és eloszlatnom számos tévhitet és előítéletet.Száraz GyörgyBoldog napot!RÓZSAKERESZTES MÁGIAKorábbi lapszámokban már érintettem a Rózsakeresztesek témáját: az eredetüket és a szellemtudományukat, továbbá több helyütt utaltam rájuk. Ezúttal kicsit mélyebbre ásunk a mágiájukat illetően, mert az okkultisták és a titkos tanok kedvelői számára roppant aktuális tényekre lelhetünk rá.A FAMAA titkos társaságok nagy számban akkor terjedtek el, illetve akkor léptek a nyilvánosság színére, amikor a 17. században átalakult a világ: boszorkányüldözések, reformáció, gyarmatosítások, ipari forradalom és hasonlóesemények tarkították történelmünket. Olyan volt akkoriban a levegőbe szagolni, mint amikor egy új korszak indul el. Persze ne gondoljuk azt, hogy ez a szabadságot jelentette. Egyáltalán nem, sőt még talán az eddigieknél is nagyobb veszélyeket hordozott magában az ember lelki fejlődésének zegzugos ösvényén. Ezért kényszerültek illegalitásba az okkultista szervezetek.A titkos társaságok közül a Szabadkőműveseké és a Rózsakereszteseké emelkedett ki a legjobban. Ez utóbbit a legendás hírű, 106 évig élt Christian Rosenkreutz (1378-1484) alapította. Feladatukról annyit engedtek megtudni, hogy az emberiség üdvtörténetét szolgálják, Jézus nyomdokain lépdelnek, az ősi egyiptomi (hermetikus) tradíciókban gyökereznek, az önzetlen szolgálattal és a betegek gyógyításával, művészeti alkotásokkal, tanítással és a rátermetteknek mágikus iniciációval (beavatásokkal) segítik a fejlődését.A Rózsakeresztesek tudása a titkos tudományok valóságos kincsesbányájavolt: alkimista iratok, varázskönyvek, több ezer éves szent iratok alkották ismeretanyagukbázisát. A rózsakeresztes mágia nem állt messze az olyan filozófusoktól, mint John Dee, Guillaume Postel, Giordano Brunoés tanítványaik. De mindenképpen említenem kell Johann Valentin Andreae-nak(1586–1654), a rózsakeresztes manifesztumok feltételezett szerzőjének és II. Rudolf császár fő alkimistájának, a misztikus Michael Maiernek(1566–1622) a nevét is.Ugyanakkor Robert Fludd (1574-1637)és Elias Ashmole (1617-1692) szintúgyaz ismertebbRózsakeresztesekközé tartozott.Ilyeneket lehetett olvasni akkoriban a Rózsakeresztesekről: „A szellemeknek és a leghatalmasabb zseniknek parancsolni tudnak.” vagy „Akárhol is legyenek, az egész világ eseményeit jobban ismerik, mintha jelen lennének, nincsenek sem éhségnek, sem szomjúságnak alávetve, és nem kell sem a kortól, sem a betegségtől félniük.”A MÁGIAA rózsa titkos szimbólum. Jelent szépséget, életet, szerelmet, befogadást és csakrát is. A rózsa egy pentakulum. A virágkorona szirmai szív alakot formáznak és harmonikusan illeszkednek egymáshoz. A színei változatosak, de eredetiben bíbor-és aranyszínűek. A rózsát nem volna szabad elválasztani a kereszttől. A kereszt a földi lét, a test szimbóluma, illetve az anyagé. A belőle sarjadó rózsa, illetve rózsák a beavatás útját mutatják meg. Aki képes volt megvalósítani a rózsa és a kereszt misztériumát, vagyis az univerzális szintézist: a mikrokozmosz és a makrokozmosz egységét, az adeptussá vált.Tovább görgetve ezta szimbolikát, kijelenthetjük, hogy a rózsakeresztes mágia a „szent tudomány” bimbójának egyik szirma.Kiemelnékegy rózsakeresztes mestert, nevezetesen Heinrich Khunrath-ot, akit Eliphas Lévi egyenesen kiválónak tartott. Neki birtokában volt a tudomány háromszoros kulcsa.Khunrath 42 évesen értel magas szellemtudományibeavatást, fő műve Az örök bölcsesség amfiteátruma(1598)címet viselte. Könyve hét beavatási lépcsőt taglal. A szerző műve végén kilenc csodás pentakulumbarejti az ezoterikus (a szóval ki nem fejezhető) tudást: 1.) Hermész dogmáját, 2.) a mágikus realizációt, 3.) az előkészületeket a műhöz, 4.) a szentség kapuját, 5.) a fényrózsát, 6.) a mágikus laboratóriumot, 7.) a tudás abszolút szintézisét, 8.) az univerzális egyensúlyt, 9.)a szerző különleges tanításait. Ez a magas mágia és a hermetikus filozófia fantasztikusan egységes kézikönyve.Szigorúbb értelemben véve rózsakeresztes mágia alatt a Michael Maier és Robert Fludd munkássága nyomán kibontakozó mágikus rendszert értik manapság.Ezt gyakorolták olyan mágikus társaságok mint a Rózsakeresztes Testvériség, az Arany Rózsakeresztes Testvériség, a Jean Baptiste Willermoz (1767) által alapított Fekete Sas Rózsakeresztes Rend és a Bulwer Lytton alapította Societas Rosicruciana.Fludd filozófus, fizikus, asztrológus, misztikus, az angol Rózsakeresztesekkiemelkedő alakja és a Sion-rendegyik feltételezett nagymesterevolt. Robert Fludd Utriusque Cosmi Historica és Michael Maier Atalanta fugienscímű könyvéttekinthetjük a rózsakeresztes mágia alapjának. Fludd a makrokozmoszés a mikrokozmoszösszefüggéseitigyekezett feltárni a mágia és az alkímia segítségével. Michael Maierpedig 50 alkímiai ábrát és verset közölt művében, ahol a Bölcsek Kövének megvalósításáról és az aranycsinálásról értekezik.E rózsakeresztes mágikus rendszer hatására Frigyes fejedelemsége idején Pfalzban nagyon népszerűvé vált arózsakeresztes mozgalom. Az alkímiát a keresztény hit szolgálatába kívánták volnaállítanioly módon, hogy a természet titkait a mágia eszközeivel feltárják és az elért eredményeket az emberiség javára fordítják. Ez azonban ellentmond a rózsakeresztes mágia és alkímia alapjellegének, márminta titoktartásnak.A valódi rózsakeresztes mágia attribútuma, mint ahogyan azt Khunrathnál láttuk fentebb, az ezoterikus jelleg. Annál is inkább, mivel a rózsakeresztességet aGrálegy későbbivonulatának tekinthetjük, mely magába ötvözi az egyiptomi, a gnosztikus, az esszénus, a görög, az arab, a germán, a kelta ésa kabbalisztikus mágikus kulcsok egy részét.Összességében egy megismerő és egy alkotó, de ugyanakkor okkultista (titkos) rendszerről beszélünk, amely évszázadok óta őrzi a maga sérthetetlenségét és épségét. Mindazonáltal a Fáma úgy tartja, hogy aki őszintén keresi az igazi rózsakeresztességet, arra előbb-utóbb rámosolyog a Gondviselés, s emezárt közösség beavatott tagjai felveszik vele a kapcsolatot.Száraz GyörgyBoldog napot!LÉTEZIK-E BELZEBUB?Démonokkal, bukott angyalokkal és temérdekpokolfajzattal találkozunk, ha szabadidőnket a vallásosság, a számítógépes játékok vagy egyszerűen az irodalom és a történelem felé fordítjuk. Talán azért, mert minden embernek van egy démoni oldala is. Kérdés,mennyire valós és mennyire virtuális a sokféle démonikus entitás?S ha léteznek, akkor jelentenek-e valós veszélyt életünkre?DÉMONOKA görögmitológiában és az antik korszakban a rossz szellemeket „damionész”-nak hívták. De nem volt ez mindig így. Eredetileg e fogalom alatt természetfeletti lényeket értettek. Platón után kezdettelkomorodni a kép és fokozatosan sátáni erőkkel teltmeg az istenséget éstermészetfeletti hatalommal bíró lényt jelentő daimon vagy daimonion. Amint a beavatottak kora lezárult, a fizikai betegségeket és az elmezavarokat kezdték visszavezetni a démonok mesterkedéseire. A háborúkban, a járványokbanés a csapásokban, végezetül pedig már a mindennapi élet minden apró rossz történésében démonok művét látták. E túlvilági lényeket úgy képzelték el, mint akik a mi világunk és az isteni régiók között helyezkednek el. Éppen ezért megidézhetőek éssegítségül hívhatóak bizonyos mágikus idéző formulák segítségével, ugyanakkor ezek a lények olykor-olykor hatással vannak az emberiség Sorsára: megszállhatják őket, megkísérthetik az embereket és romlásba dönthetik az életüket.A boszorkányokat sokszor azzal vádolták meg –egyébiránt Jézust is –, hogy démonokkal cimborálnak és az ő természetfeletti erejük segítségével gyógyítnak, látják a jövőt és viszik véghez a csodatételeiket. A démonokszerepétvéleményem szerint hiba volna általánosítani. Bármilyen emberi osztályozás és kategorizálás eleve hibás, hiszen a démonok az emberi érzékelés számára láthatatlanok, így értelmetlen ítéletet mondani felettük. Viszont támaszkodhatunk a szent iratokra, vagy azonbeavatottak tudására, akika magasabb világokkal tartják a kapcsolatot. Ők elmondják, hogy rengeteg lényfajta és számtalan létfokozat létezik. Az emberek azonban hajlamosak minden ismeretlenben a rosszat látni, holott sokszor nincs is szükség az embereknek a démoni befolyásra ahhoz, hogy rosszat tegyenek másokkal, vagy hogy esetleg önmaguknak ártsanak. Ezen felül az emberek rákaptak a démonokra való hivatkozásra minduntalan, amikor valami szerencsétlenség éri őket. Sokan nem gondlnak bele annak a lehetőségébe, hogy épp a szerencsétlenség megélésével fordulnak pozitív irányba, míg a látszólag sorsukat megkönnyítő elemekkel letérnek a helyes ösvényről.Sokszor a természeti szellemeket is összetévesztik a szó klasszikus értelemében vett démonokkal, ámbátorők legtöbbször semleges vagy inkább segítő szellemei az emberiségnek, egyáltalán nem démoni lények.A szellemvilág nem ismerete alighanem sok tévképzet és hiedelem kialakulásához vezetett mára történelem folyamán. Ezzel együtt kijelenthetjük, hogy miként létezik túlvilág (szellemvilág), pontosabban a szellemi világoksokasága, úgy létezik egy olyan régióis, amely ezen belül található, s amit méltán nevezhetünk Alvilágnak. A következőkbenaz Alvilág egy prominens tagjával fogunk megismerkedni.BELZEBUBAz archaikus időkben Belzebub egy sémi istenség volt, akit napistenként tiszteltek, s aki nyáron alegyeket teremti és ismét elpusztítja. Különösen Ekronban (egyfiliszteus városban)tisztelték, s orákulumait mindenféle nép fiai felkeresték.A név Baál istenséggel hozható kapcsolatba, akit Ekronban Baál-Zebul, azaz „a szentély ura” néven tiszteltek. Ezt az alakot torzították el a zsidók megvetésük jeléül Baál-Zebubra, mely azt jelenti: „a legyek ura”. Az Ószövetségben (KirályokKönyvében) is előfordul Belzebub neve, de a bálvánnyal és nem a gonosz lélekkel kapcsolatosan. A rosszindulatú, gonosz szellemjelentését csak az Újszövetségben nyerte el. Az emberi természetben, még az „ártatlan gyermeklélekben” is megbúvó sátáni erőkre céloz Golding A Legyek uracímű regénye.A későbbi korokban és az Újszövetségben a rossz szellemek vezérét hívták Belzebubnak.(Mt 10,25; 12,27; Mk 3,22; Lk 11,15)Máté evangéliumábanfordul elő a név elsőként a ma ismert formájában, a korábbi szövegben a Baál-Zebub alak olvasható.A rabbinista irodalomban viszont nem szerepel.A hagyományokszerint Belzebuba leghatalmasabb démonok egyike, az ördögök fejedelme, jelentőségében talán Luciferhez, Asztaróthozés aSátánhoz hasonlítható. Egyes források szerint a Pokol hét hercegének egyike.A kánaániták legyektől szennyezetlen templomban imádták. Ebből eredeztették a zsidók a „legyekura”nevet mondván,alegyek tisztátalan lények, hiszen holttesteken híznak. Innen már csak egy lépés volt, hogy Belzebubot a hanyatlás démonaként kezdjék emlegetni.Belzebub megjelenését tekintve ökörfejű, bolyhos fülei vannak és haja testszínű.Ábrázolásaiban tehénfarokkal és két nagy szúrós zöldes-sárga szárnnyal szerepel, amely felett tűzcsóvák repkednek.Salamon Testamentuma szerint Belzebul (és nem Belzebub) hivatalosan egy vezető angyal (talán szeráf), aki az Esthajnalcsillaggal áll kapcsolatban. Belzebul célja, hogy zsarnoki hatalommal pusztítást végezzen, hogy az emberek démonokat imádjanak, hogy a papokat testi vágyak által megkísértsék, hogy viszályt, féltékenységet szítson, s gyilkosságot és háborút hozzon el.Egy 16. századi forrás szerint Belzebub Lucifer és Leviathán mellett egyike a legnagyobb bukott angyaloknak (keruboknak).Sebastien Michaelisördögűző szerint Belzebubhoz tartozik a büszkeség (kevélység vagy gőg), a hét halálos fő bűn egyike.Összefoglalva az eddigieket, mind a vallásos, mind a spirituális irodalom ismeri és számon tartja Belzebubot mint pusztító istenséget. Belzebub kitűnően ért a világrend bomlasztásához, felforgatásához, s ilyenként méltó alvezére a Káosz erőinek. A mai globális állapotok természetesen nem tartanak ott,hogy farkast kiáltsunk, de mindenesetre megfigyelhető –és ezt mindenféle vallási mellékzönge nélkül állítom –, hogy a sötétség fellegei gyülekeznek a fejünk felett, ha és amennyiben a válságokat és a rend egyre csak gyarapodó ellenerőit vesszük alapul.Száraz GyörgyBoldog napot!EZERJÓFŰ, A TERMÉSZET PATIKÁJANapos hegyoldalakon és meszes réteken terem a kisezerjófű. Tudományos nevén a Centaurium erythraea. Egy ógörög legenda szerint Kheirónt, a kentaurt, sebesülésekor az ezerjófű gyógyította meg,innen ered tudományos neve. Az ősi időktől fogva alkalmazzák, mert valóban számtalan emberi nyavalyára hatásos gyógyír, ezért ezerhasznú fű.A nép ajkán epefű, földepe,ördögcsíptefű, cintória, hideglelésfű, hidegűzésfű, százaranyosfű, százforintosfű, lázfű, a tüzes ember virága, hasfájásfű ésgyomorfűnéven él.Mint ahogyan az elnevezéseiből is kitűnik, keserű ízű, bár szagtalan gyógynövényről van szó.Észak-Amerikában és Európában honos növény. A termesztett ezerjófüvek földfeletti részét avirágzáskorgyűjtik be nyár folyamán.Megjegyzem, védett növény!Fontos, hogy árnyékos helyen szárítsák, mert a napfény hatására elveszti a színét.A szesziparban a gyomorkeserűk és keserű likőrök kihagyhatatlanalkotórésze.Az ezerjófű hatóanyagai serkentikaz emésztést és az epeműködést, oldjáka hurutokat, fokozzáka bélperisztaltikát, elősegítika zsírok lebontását. Ezért egy laktató étkezésután sokszor mentőövként jöhet, amúgyétvágyfokozó hatása van.Az ezerjófű előmozdítja a salakanyagok kiürítését.Méregtelenítia májat éstisztíja a vért. Az emésztőcsatornában lévő élősködők ellen is alkalmazható. Csökkenti az emésztőcsatorna puffadását.Szárító hatása miatt jótékonyan hat a zsíros bőrre, ugyanakkor a sebek kezelésében is nagyszerű.Mindezeken túlmenően gyulladáscsökkentő és lázcsillapító hatással bír.Az ezerjófűből készíthetünk magunknak teát a következő módon: 3 dl hideg vízbe tegyünk 1 teáskanálnyi ezerjófüvet. 8-10 óra állás után melegítsük fel. Forralni nem szabad. Fogyasztása mézzel édesítve javallott. Étvágyjavítására étkezés előtt fél órával, emésztési problémákra étkezés után javasolt. Ellenjavallt szeles betegeknek, gyomorfekély és bizonyosgyulladásos betegségek esetén.10 napnál tovább nem ajánlott egyfolytában fogyasztani.Száraz GyörgyBoldog napot!MIT JELENT, HOGY HERMETIKUS?Az ezoterikus terminológiábanteljesen más jelentése van a „hermetikus” szónak, mint a hétköznapi bevett szóhasználatban. A hermetikus egyaránt lehet valakinek a jellemvonása és egy személy besorolása. Jelentése meglehetősen összetett és éppen ezért tisztázandó.HERMETIKUS TANOKMindennapi beszédünk hermetikusnak a légmentesen lezárt dolgot nevezi. A szó azonban a misztériumiskolák zsargonából származik. A hermetikus egy olyan beavatottat jelöl, vagy egy olyan tulajdonságot jelent, amely Hermész Triszmegisztosz tanításaival hozható összefüggésbe. Mielőtt külön rátérnék annak tárgyalására, ki a csuda az a Hermész Triszmegisztosz, mindenképpen egyértelműsíteni kell, hogy e hermetikus tanok miről is szólnak.A hermetikus filozófia (filozófia = a bölcsesség szeretete) lényegében maga a hermetika, amely a valóság abszolút megismerését foglalja magában. Tehát egy olyan tudásttartalmaz, amely a legparányibbtól a legnagyobbig, a legjelentéktelenebbnek tűnőtől a legfontosabbnak tartottig mindent magába foglal. Fogalmazhatnék úgy is, hogy a hermetika egy univerzális rendszer, amely összefoglalja az ember-világ-mindenség minden titkos kapcsolódását, összefonódottságát és rejtélyét. A hermetikus neofita (beavatott) és adeptus (beválasztott) az egyetlen, mindenhol jelenlevő és mindent átható Szellem működését és hatásait ismerheti meg fejlődése során lépésrőllépésre. Végeredményben a teremtés folyamataiba nyer betekintést a hermetikus,aminkénta megismerés útjánhalad előre.Sokan valamifajta vallásnak tartják a hermetikát, míg mások vallásfilozófiának, megint mások mágiának és tudománynak. Nos, a hermetika mindezeket az elemeket magába foglalja, de jóval több annál, hogy ilyen egyszerű formulákkal és kategóriákkal leírható legyen. A hermetika bizonyos értelemben hagyomány, amely az egyiptomi tradíciókat öleli fel. S minthogy Egyiptom a kozmikus tudás egy olvasztótégelye, ezért a hermetika is szükségszerűen sokrétű. Található benne sok olyan elem, amely az előző, letűnt földi és földönkívüli kultúrák sajátja volt. Atlantiszi, lemúr és egy sor máig feltáratlan és ismeretlen világ kiválasztotti tudása forr eggyé a hermetikában.Egy hermetikus mindenekelőttönmagát kell, hogy megismerje, s önmagában kell felfedeznie a világmindenség törvényeinek működését. Ily módon a hermetikusnak legfőképpönmagát kellegyensúlyba hoznia. Amíg nincs az önuralom birtokában, melyet intelligenciával és önfegyelemmel ér el, addig nem méltó és nem alkalmas a magasabb világok tudásának megszerzésére.Amikor önuralomról beszélek, akkor nem az aszkéta életmódra gondolok, hanem a bennünk lévő mindennemű feszültségforrás felszámolására, a diszharmónia valamennyi változatának száműzésére és a harmónia-állapot folyamatos fenntartására célzok.A hermetikus tehát életművelő és életismerő, aki minduntalan gyakorol. Egészen addig, amíg tudatosságát ki nem terjeszti önmaga minden egyes porcikájára, s életének minden pillanatára. Imígyen a hermetikus önző valakinek tűnhet kívülről, mert látszólag szinte csak magával foglalkozik. Azonban ez csak kívülről van így és ez egy átmeneti állapot nála. A hermetikus befelé figyel és magában tesz rendet azért, mert pontosan tudja, hogy minden, ami a külvilágban megjelenik, annak oka önmagában keresendő. Így minden konfliktusa, problémája és logikusan gondolkodva azok valódi megoldásai sehol máshol, csakis önmagában találhatók. Ez a hermetikus alapállás. A „kint és a bent” filozófiája.Nos, mindebből világosan kitűnik, hogy a hermetikus az ember szellemével és lelkével az életgyakorlat szintjén foglalkozik, folyamatosan feltáró munkát végez, igyekszik a dolgok és jelenségek mögé tekinteni és tisztánlátni. Ez egy analitikus rendszer maradna, amennyibennem használná, illetve nem hozná működésbe az ember érzékfeletti részeit. A hermetikus arra törekszik, hogy önmagát a szabadság állapotába jutassa. Megismerését és igazságkeresését –egész életét –ennek rendeli alá. A szabadság nem egy eszme a hermetikus számára, hanem egy tudatállapot, amely felülmúlhatatlanná és legyőzhetetlenné teszi a beavatottat. A szabadság elnyerése a megváltás vagy üdvözülés folyamata, mely egyben az isteni léttel való tökéletes összhang elérése. Se több, se kevesebb.Természetesen ellehet mondani a hermetikáról, hogy egy egész életen át tartó tanulás és képzés sem elegendő az elsajátításához, de nem is ez a célja. A hermetikus mindig a saját útját járja, s adottságai és veleszületett tehetsége mutatja meg azt a csapásirányt, amelyen ő haladhat. Magát a teljes hermetikus corpus-t (tudásarzenált) elsajátítani nem lehet és szükségtelen ily hatalmas távlatokban gondolkodni, mertaz csak a hiábavalóság érzetét ésa kishitűséget ébreszti fel az emberben összenyomva az ember önbecsülését. Nem, a hermetikus szakosodik és tudása tégláiból építkezik életeken át, míg el nem készül a Nagy Mű (Opus Magnum).Mivel a hermetika megalapítója tisztában volt azzal, hogy nem az emberi elmére szabták a hermetikus tudást, illetve mivel előre látta, hogy a róla elnevezett módszertant majd sokan sokféle célra próbálják felhasználni, ezért gondoskodott arról, hogy a misztériumiskoláiból szinte semmi lényegi ismeret ne szivárogjon ki.Továbbá úgy építette fel rendszerét, hogy csak a legnagyobb próbákat kiálló, csak az arra valóban méltó lelkek nyerhessék el a végső beavatásokat. Ezért vált a hermetikus szó a titkos, lezárt, ki nem szivárogtatott,hozzáférhetetlen jelzők szinonimájává. Valljuk be, ha nem lett volna ilyen szigorú és kemény a hermetikus diszciplína, akkor nem maradhatott volna fenn a szentséges (isteni) tudás a maga épségében és sérthetetlenségében az idők folyamán.HERMETIKA RÉGEN ÉS MAElső könyvemből, A Fejlődő Lélek Útjából idéznék pár passzusta hermetika egyetemesés mindenhol felellhető voltát bemutatandó:„Most csak gyors egymásutánban említek néhány hermetikus elemeket tartalmazó szellemi irányzatot annak igazolására, hogy mennyire uralkodó eszmeáramlattá vált a Hermetika az emberiség kultúrájában -hol búvópatakként, hol a jól látható felszínen. Az ezotéria, a mágia, a misztika, az okkultizmus, a tarot, az alkímia, az asztrológia, az arab szufi, a kínai ji-king, a taoista alkímia, az indiai tantra, a görög bölcselkedők munkássága, a zsidó kabbala, a gnosztika és ki tudja még hány megismerési út elképzelhetetlen a Hermetika fragmentumai (töredékei) nélkül, s aligha nyerhették volna el mai formájukat a Hermetika nélkül.”A hermetikus tudás olyan komplex rendszer, amely az emberi lét útvesztőjében botorkáló és a lelki evolúciójában veszteglő homo sapiens sapiensnek (értelmes embernek) lehetneaz Ariadné-fonala. Az emberi lény (humánum) mind spirituális, mind materiálisszemszögből vizsgálva zsákutcába jutott. Olyan létmódban egzisztál (létezik), amely már nem vagy szinte alig állít elő értékeket, ugyanakkor mesterien ért az értékek tiprásához. Ez röviden az emberi faj elmúlt 2000 évének mérlege.Hermész Triszmegisztosz tanai nem csupán a Bölcsek Kövéről meg Életelixírekről szólnak, hanem elsősorban arról, miként szabadulhat meg az ember az illúzióitól, miként oszlathatja szét elméjében a hamis ködképeket, hogyan tisztulhat meg a karmikus terheitől, hogyan helyezheti át a támpontját az egójáról az isteni önvalójára, s mi módon érheti el, hogy az isteni tulajdonságok főnixként támadjanak fel benne. Ez utóbbi tulajdonságok megelevenedése, az emberben lakozó embrionális isteni beindulása és kiterjedése okozza az érzékfeletti érzékszervek beindulását és az öntudatra ébredés (megvilágosodás) egyes stációinak realizálását. Olybá tűnhet, hogy az ember újjászületik. Valóban erre van szükség ahhoz, hogy az ember azúj eónban is helyt tudjon állni, illetve embertársainak segítséget tudjon nyújtani.Ez az utazás varázslatos, mert tele van istenekkel és démonokkal, magaslatokkal és poklokkal, valamint olyanpraktikus ismeretekkel, melyek széttörik a nem tudás bilincseit, megszűntetik a szenvedést, s gyógyírként szolgálnak a lélek, a szellem és a test minden sebére. A hermetikus ösvény gyümölcsei nem drága csodaszerek, hanem a valóság ismeretéből fakadó szükségszerűségek, kegyelmi ajándékok, melyeket csupán egyéni hermetikus beavatottsággal lehet kiérdemelni.Boldog napot!