Csehiné Szilágyi Éva: Egy Új Valóság hajnalán

Van egy keleti misztikus tanítás, miszerint halálakor minden embernek megadatik az a lehetőség, hogy felszabadítson magából minden gondolatot, ami valaha megfordult a fejében; minden szót, amit életében kiejtett a száján; és minden cselekedetet, amit valaha elkövetett. Viszont nem a saját nézőpontjából mérlegelve, hanem azon emberek szemszögéből, akik mindezekben érintettek voltak élete folyamán. Ha bárkinek fájdalmat okozott, ugyanazt ő is átérezheti. Vagyis, azt már megtapasztalta, hogy mit érzett, amikor gondolt, mondott és megcselekedte. Így most megtapasztalja azt, hogy mit éreztek mások azokban a pillanatokban, és az ő mércéjük szerint döntheti el, hogy vajon gondolná, kimondaná, megtenné-e újra mindezt.

Szellemi Mesterem üzenete:

„Sok Lélek elhatározza, hogy emberi testben visszatér a Föld sűrű valóságába, a dualitás viszonylagosságába egy újabb esélyért, hogy megtapasztalja a választásainak és a döntéseinek az energetikai kiegyenlítését.

És vállalják a Földre születést azon válogatott kevesek is, akik más küldetéssel térnek vissza. Ők azzal a magasztos Lelki céllal érkeznek, hogy kivezessenek másokat az sűrű anyagi valóságból. A saját életciklusukat, és vállalásukat már befejezték. Azért vállalják a visszatérést, hogy segítsenek azoknak, akiket a Föld még magához köt. Az Ő törekvésük az emberek szolgálatára irányul. Közöttetek járnak, és többen vannak, mint hinnétek.

Arra tanítanak, hogy fontos a Lélekkel való kapcsolat.

Hogy a természettel, az elemekkel, egymással, és minden létezővel találjátok meg az összhangot.

Találjátok meg önmagatokon belül a békét és a harmóniát, testetek minden sejtjével. Így segítségükkel megtalálhatjátok a magyarázatokat a számotokra még új fogalmakra, jelenségekre, amelyeket meg kell ismernetek, hogy megéljétek csodás változásotokat.

Magyarázatot kaptok továbbá a megváltozott testérzékelésre, a változás első ajándékaira – az Új képességekre, amelyeknek korábban nem voltatok a birtokában.

Elkezditek értelmezni és tudatosítani magatokban a tudomány által megmagyarázhatatlan jelenségeket.

Amennyiben tudatosan eldöntitek, hogy Új Emberré akartok válni, és meg akarjátok ismerni a saját kvantum természeteteket, akkor a változás mellett döntöttetek. Hiszen már tudatában vagytok annak, hogy bolygótokon az emberi lények tudatos választásai, és döntései alakítják a valóságot.”

„Amennyiben a Földön az emberi tudatosság elér arra a szintre, hogy kompatibilis legyen az Új Energia frekvenciaszintjeivel, amely tisztán kvantumállapotú, akkor az emberi DNS is változni kezd. A megváltozott állapota az energiatestnek és a DNS-nek visszaáll az eredendő kvantum állapotába. Az emberi lények teste is egy mágneses mezővel rendelkezik, mint ahogyan a Föld bolygó is. Ezért nem tud az emberi lény a Föld mágneses mezeje nélkül létezni. Az emberi DNS elektromágneses mivoltából adódóan egyedi kódot magában hordozó kvantum energia, és a fénytest kisugárzásában válik érzékelhetővé, változása lehetővé teszi a multidimenzionális érzékelést. Az Új Energia lehetővé teszi a z emberi lény alvó rétegeinek/szálainak az aktiválását mindaddig, amíg el nem éri az Új Emberi minőségét. Tehát a DNS változása maga után vonja az aura változását, és így jöhet létre az egyedi kvantumlenyomat. E kvantumlenyomat lesz az azonosító kódja, ami révén megkaphatja a legszebb ajándékot Istenétől: hogy felemelkedhessen abba a Szellemi magasságba, ahová jellege szerint tartozik.”

„Nem vagytok testeitekbe zárva, sem házaitokhoz, földjeitekhez kötve.
Ami ti vagytok, az a hegyek fölött lakik, és a széllel vándorol.
Az nem kúszik ki a napfényre melegedni, és nem váj odút a sötétbe, hogy biztonságot találjon.
Mert az a szabad lélek, mely beburkolja a földet, és az éterben mozog.”

Khalil Gibran

Jelenlegi feladatunk főleg abban nyilvánul meg, hogy létrehozzuk a változást a multidimenzionális-kvantum DNS-ünkben, és megfigyelés által változásokat idézzünk elő kvantum szinten jelenlegi valóságunkban. Ebben a munkában szükség van minden megvilágosodott ember szabad akaratából született döntésére, és felelősségére. Mert szándék nélkül semmi sem változhat világunkban. A mai tudományos munkák következtetéseik terén már nagyon közel állnak az igazsághoz.

A kvantum – a dimenziók sokaságát jelenti.

Albert Einstein a megfigyelései alapján arra a következtetésre jutott, hogy csak a jelen létezik, mert az összes időkvantum egyidejűleg van jelen a téridőben. Elmélete szerint a tudatosság egy mintázat a téridőben, aminek minden időkvantuma egyidejűleg létezik. Mivel a tudatosság egy relatív sorrendben, vagy lineárisan értelmezi a vele kapcsolatos időkvantumokat, ezért az idő lineáris múlásának illúzióját tapasztalja.

Niels Bohr volt az, aki azt a kijelentést tette, hogy a tudomány objektív módon szeretné leírni a dolgokat, ami azért nem sikerülhet, mert a megfigyelő, az ember nem hanyagolható el a kísérletek folyamatában, és az eredmény vizsgálata folyamán.

John Wheeler is azt feltételezte, hogy az idő nem alapvető aspektusa a valóságnak. Kísérletében igazolta, hogy a kvantumrészecskék azáltal nyernek fizikai tartalmat, vagyis anyagiasulnak, ha megfigyelik őket.

John Wheeler kísérletében egyetlen foton mindkét résen áthalad hullámképet kirajzolva a háttér ernyőn. Viszont, ha az ember a figyelmével irányítva megjelöli az utat számára, akkor csak az egyik résen halad át, és a részecske képet hagy a háttér ernyőn. Ha újból megismételjük a kísérletet úgy, hogy az ember nem figyeli meg, akkor áthaladva a résen ismét hullámképet hagy. Ebből egyértelműen következik, hogy amikor fizikai tartalmat nyer egy részecske, vagyis anyagként viselkedik, az a megfigyelés eredménye.

Ha a részecskét megfigyelik, akkor anyagként viselkedik, megfigyelés hiányában pedig hullámtermészetre utal.

2007-ben, a”késleltetett választásos” kísérlet kimutatta, hogy lehetséges visszamenőleg befolyásolni a múltat egy fény részecske, az úgynevezett foton megváltoztatásával a jelenben. Ahogy a kísérleti berendezésben a fény elhaladt egy elágazásnál, döntenie kellett arról, hogy részecske, vagy hullámként viselkedik. Amint a fény elhagyta az elágazást, egy tudós ki vagy bekapcsolt egy kapcsolót. Így a tudós az adott pillanatban visszamenőleg is meghatározhatta, hogy mit tegyen a részecske az elágazásnál a múltban.

Ezek a kísérletek is azt mutatják, hogy az idő áramlása illuzórikus. Einstein egyesítette a tér és idő dimenziót a relativitáselméletében, és bevezette a téridő kontinuumot (sokféleséget), amire egy négy kiterjedésű vektortérként tekintett.

Hogyan hozhatunk létre egy Új Valóságot közös szándékkal?

Valójában a kollektív tudatmező, vagyis az egyként viselkedő tudat egyes állapotai közül választunk a vonzás törvényének az értelmében, abban az egyéni mély, ésnem hétköznapi tudatállapotban, amikor mindannyian egyek vagyunk, ami maga a kvantumtudat. Az ilyen teremtés hátterében a tudatosságnak egy nagyon kifinomult tényezője húzódik meg.

A tudat egy egységes, nem helyhez kötött, kozmikus természetű dimenzió, ami például: két helyhez kötött személy valóságához tartozik. A két személy választása esetében az egyéni tudat hozza meg a döntést, elkerülve az ellentmondás lehetőségeit. Így jöhet létre például a távgyógyítás.

Az emberiség tudatában, és a tudomány területén egy olyan paradigmaváltás következik be, ami az anyagon túlmutató tudomány irányába vezet, és magába fogadja a tudomány és a spiritualitás nézeteit. Jelenleg már a tanúi vagyunk annak, hogy a tudomány újból felfedezi Istent, és taglalja az ok-okozati összefüggéseket már a gyógyászat területén is. Így működik a Szellemgyógyászat is.

A tudomány berkein belül újra felfedeztük Istent. És hangot is adnak neki a TV-ben és az interneten látható, olvasható tudományos fejtegetések, hogy: Isten Tudata az összes létező alapjának tekinthető.

Isten Maga a Kvantum-Tudat.

Professzor dr. Goswami annak a szilárd meggyőződésének adott hangot, hogy az Univerzumnak a kvantumlehetőségek halmazából valósággá válásához, szüksége van legalább egy megfigyelő tudatosságra, hogy a megfigyelése által létrehozza a teremtést. Tudatos megfigyelő nélkül az Univerzum sem lehetne más, mint csupán egy lehetőség.

A kvantumfizika ellentmondásokra utal a klasszikus fizika számtalan területén, amit tudományos nyelven paradoxonnak hívnak.

A klasszikus fizikában szilárd határa, és biztos helye van az anyagnak, ami mérőszámokkal írható le. Ezzel ellentétben a kvantumfizikában nem létezik a biztos fogalma, mert csak valószínűségek, lehetőségek vannak. Nincsenek éles határok, csak elmosódott hullámterek léteznek. Az megvalósulásra váró anyag is hullámtermészetű, mert még nem öltött szilárd formát. A Newtoni fizikában a kiindulási paraméterek egyértelműen meghatározzák a folyamat lezajlását. A kvantumtérben pedig a lehetőségek számtalan elágazást, valószínűséget biztosíthatnak a megvalósulásra.

Az előzőekben felvázolt tudományos fejtegetések lényege az, hogy az embertől, mint megfigyelőtől függ valóságának az alakulása.

A kvantumtér valószínűségei feltárják a tudat számára a lehetőségeket. A megfigyelés jelensége egyenértékű a kvantum-valószínűségek közül történő választással, melynek eredményeképpen tapasztalati valóságunk létre jöhet.

A távgyógyítás is a non-lokalitással magyarázható, ami a tudat jel nélküli összekapcsolódását jelenti.

És az emberi kreativitás is egyfajta kvantumugrás lenne? 

Hiszen korunkban olyan gyors tempóban robbannak be világunkba az újabbnál újabb felfedezések, találmányok, amelyekre az emberiség száz évvel ezelőtt a legmerészebb álmában sem gondolhatott volna. A kreatív tevékenység minden esetben valami teljesen új jelentést hordoznak magukban, ami másfajta megértést, befogadást kíván.

„A relativitást nem a racionális gondolkodás révén fedeztem fel”

Albert Einstein

Korunk sok tudósa vélekedik úgy, hogy a kreatív vagy alkotó energiák- a művészet, vagy a tudomány terén – az elme folyamatain belüli kvantumugrások.

Remélem, hogy még velem tartasz, mert az alábbi írás sem tartozik a scifi műfajába.

Michael Talbot: A holografikus univerzum című művében olyan új tudományos elméletet bontakoztat ki, amiben azt állítja, hogy a világegyetem valójában hologram. A hologram felfedezője a Nobel-díjas Gábor Dénes fizikus. Az a hipotézis, miszerint a világegyetem egy hologram, egy kísérleti megfigyelésből ered, hogy a szubatomi szinteken az egymástól távol lévő részecskék információval rendelkeznek egymásról, mert egyformán viselkednek. Ez az elmélet megdönti speciális relativitáselméletét azon a szinten, miszerint semmi sem haladhat, vagy kommunikálhat egymással a fénynél gyorsabban.

David Bohm, amerikai fizikus azt a teóriát tette közzé, hogy a szubatomi valóság mélyén a dolgok nem egymástól elkülönülten vannak jelen, mint az általunk tapasztalt világban, hanem mint a hologramokban.

Minden összefügg mindennel, sőt a valóságnak minden kis része tartalmazza a valóság egészét.

Ezért tudnak a szubatomi részecskék a fénynél gyorsabban kommunikálni, hiszen ha ezen a szinten minden összefügg mindennel, akkor lényegében nincsenek távolságok. Az általunk tapasztalt fizikai valóság, tehát a tér az idő és az anyag pedig nem más, mint ennek a mélyebb valóságnak, és az általa tárolt információknak a kivetülései.

És a kvantumvalóság a korok távlatának a nézőpontjából:

Spinóza panteista filozófiai rendszere szerint az anyagi világ egységet képez a személytelen Istenséggel, amiből emanáció (kiáradás) útján keletkezett, de az emanáció után sem szakadt el tőle, és sohasem szűnik meg a vele való egysége, csak ezután már létrendileg alacsonyabb rendű létszintet képez a személytelen ősszubsztanciához képest.

Platon filozófiájában is létezik egy legfőbb teremtő Isten, akinek a gondolatai alkotják az ideák világát, ami teljességgel mozdulatlan és statikus, és az anyagi világ formái nem mások, mint az ideák világában meglévő formák.

Csehiné Szilágyi Éva

Close Menu