Részlet az Új Valóság hajnalán c. könyvemből
Szellemi Mesterem üzenete:
…”Visszatérve ahhoz a kérdéshez, hogy miért engeditek meg azt, hogy mások döntsenek helyettetek, elgondolkodtatok a vallások népszerűségén?
A vallások által képviselt hitrendszerek azért nem bírnak nagy jelentőséggel, mert elvárásokat foganatosítanak a hívőkkel kapcsolatban. A legtöbb vallási tan torzulást szenvedett az idők folyamán. Ami részükről megmaradt, az, hogy hozzáállásuk: szilárd, következetes, szigorú, és egyértelmű abban a tekintetben, hogy mit vár el a hívőtől. Figyelembe véve ezeket a jellegzetességeket, rengeteg emberi lény keresi a kapaszkodókat, és szinte bármiben készek hinni.
Azt hirdetik, hogy Isten elkülönülve az emberi lényektől beláthatatlan magasságokban létezik. A legkülönösebb álláspontokat és hiteket is tulajdonították már Istennek. E tanok képviselői fennhangon hirdetik, hogy ők Isten szószólói.
Ha ők Isten szószólói, akkor miért szítanak vallási háborúkat?
Vajon mit tenne az Isteni Szeretet?
Csak ezt kérdezd meg magadtól, hogy tisztán láss!
Még mindig vannak olyan emberi lények, akik mindent elfogadnak, amihez érdekük fűződik, és azt gondolják, hogy felmenthetik magukat a gondolkozás felelőssége alól.
Vajon külső megítélésre, tekintélyre vágynak, vagy abban hisznek, hogy a csoport, amihez tartoznak, megszabja a helyes irányt, és ellátja őket válaszokkal? Ha elgondolkodsz rajta, és önmagadba mélyedve eltöprengsz azon, hogy miként vélekedj felőle, akkor magától értetődő, tiszta válaszokat kaphatsz. És a kapott válaszokkal összhangban a saját tudásod alapján fogsz cselekedni.
Elvétve megtalálható bizonyos vallási tézisekben az is, hogy Isten Egy a természettel, és az emberi lénnyel. És, mert a kimondott emberi szó már eleve képes torzítani a fennkölt, és magasztos tartalmakat, így egyetlen vallás tézisei sem tartalmazzák az Isteni tiszta üzenetet. Csak megközelíthetik annak valóságát.”
„Amikor mások tudását veszed alapul, gondolsz-e arra: Hogy szükségszerű az államoknak és a nemzeteknek emberéleteket kioltani céljaik elérésének az érdekében?
Valóban szükség volt arra, hogy a vallásukat képviselők emberi lények sokaságának az életét oltották ki annak érdekében, hogy érvényre juttassák teológiai kijelentéseiket?
Léteznek-e olyan társadalmi normák, melyeknek a megsértése emberéletet követel?
Létezik-e olyan „magasztos” politikai érv, ami szentesíti az emberi élet kioltását?
Van-e különbség ölés és gyilkosság között?
Az állami katonai szervezetek szószólói igyekeznek elhitetni Veletek, hogy az emberölés szükségszerű, és elengedhetetlen a politikai tervek véghezvitelének az érdekében, mert a Ti érdekeiteket védi. Az állami gépezet működéséhez szükség van arra, hogy fenntartások nélkül fogadd el a véleményüket, és a döntésüket, mert csak így létezhetnek tovább hatalmi helyzetükben, amit az adóitokból tartanak fenn. Bizonyos vallások szószólói is azt hirdetik, hogy a cél szentesíti az eszközt, és elhitetik Veletek, hogy félnetek kell attól, hogy hitetek veszélyben van. Valójában mindez a saját adott igazságuk terjesztésének, fenntartásának és védelmének érdekében történik. Szükségük van arra, hogy kérdések nélkül elfogadd minden szavukat, a hatalmi pozíciójuk megtartása érdekében. A társadalmi rendszereknek azért szükséges a támogatásotok, mert csak így gyakorolhatják tovább a hatalmukat.”
„Minden esetben elvárják Tőled, hogy döntést hozz, amivel az adott esetben támogatod őket, Te viszont a döntéseid tükrében képet alkothatsz arról, Aki Vagy.”
„Ugyan így az államaitok, nemzeteitek és a vallásaitok kitörölhetetlen tanúbizonyságot tettek magukról döntéseikkel.
Légy tehát óvatos az efféle kérdéseket illetően. A gondolkodás, az értékítélet, és a döntés meghozatala felelősséggel jár, ezért nem könnyű feladat. Minden esetben teremtesz, amikor meghozod a döntéseidet, mert választanod kell. És a választásod minden esetben hatással van a személyiségedre, és a Lelkedre is. Hatással van arra, Akivé szeretnél Válni, mert a Lelked vagy támogatja, vagy ellenzi a döntésedet. Támogatóan hat Rád, ha az Általa kijelölt Úton haladsz. És akadályokat gördít eléd, ha letértél a kijelölt Útról: betegség, baleset, vagy bármilyen más formában. Te pedig szenvedsz, és az áldozat szerepében tetszelegsz mindaddig, amíg fel nem ismered a saját szerepedet jelen életed minőségében.”
„Nehéz döntéseidnek a meghozatala ritkán jár üdvrivalgással az embertársaid részéről, mint ahogyan azt a korotok átlagtudata is szemlélteti. Valójában inkább arról van szó, hogy a másként gondolkodás miatt szó sincs ünneplésről, csak arról, hogy legyintenek arra, amit mondasz, és a saját igazuk szerinti címkével illetnek.
Mert miféle dolog az, hogy Te a belső hangodra hagyatkozva döntesz az életeddel kapcsolatban, a saját belső erkölcsi mércéd szerint?
Nem léphetsz ki az uniformizált, anyagimádó valóságból!
Nem rendelkezhetsz saját értékítélettel, saját döntési joggal!
Mit képzelsz magadról, hogyan merészelsz mást gondolni, mint a többiek, akiknek megmondják, hogy mi a jó számukra?
Te hallgass a szíved szavára, saját belső értéked szerint mérj mindent, és mindenkit, és becsüld meg legszentebb kincsedet: az ÉLETEDET. Ha így teszel, akkor nem tévedhetsz el az Utadon.”
Csehiné Szilágyi Éva