A kereszténység és szabadkőművesség egyik közös szimbóluma a háromszögbe írott héber tetragramm (jhvh), vagy olykor csupán egy jod, a tetragramm első betűje, mint az egész rövidítése, amely principális jelentőségénél fogva önmagában is egy isteni nevet alkot, sőt – bizonyos tradíciók szerint a legelsőt. A jodot néha egy szem helyettesíti, ezt általában a “Mindent látó szem”-nek nevezik (the all-Seeing Eye). A jod és a szem hasonló alakja valóban alkalmas erre az asszociációra.
Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy az a háromszög, amelyről itt szó van, mindig középponti helyet foglal el, és ezenfelül a szabadkőművességben pontosan a nap és a hold között helyezkedik el. Ebből már következik, hogy a háromszögbe helyezett szem nem lehet olyan alakú, mint a közönséges jobb vagy bal szem, mivel az Univerzális Embernél (amennyiben a makrokozmosszal azonosul) a napnak ténylegesen a jobb, a holdnak a bal szem felel meg. Ahhoz tehát, hogy a szimbólumot helyesen értelmezzük, ennek a szemnek “frontálisnak” vagy centrálisnak kell lennie, más szóval ez a “harmadik szem”, amelynek hasonlósága a joddal így még szembetűnőbb. Ez az a harmadik szem, amely mindent lát az örök jelen tökéletes egyidejűségében…
Az álló háromszög valójában a Princípiumra vonatkozik, amikor azonban a visszaverődés által megfordulva nyilatkozik meg, azt a látszatot kelti, mintha a benne levő szem felé irányulna, azaz a Princípium fordulna a manifesztáció felé; ilyenkor a “mindenütt jelenlévő” általános értelméhez még a “gondviselés” jelentés is járul. Egyébként, ha ezt a visszaverődést az emberre vonatkoztatva szemléljük, észre kell vennünk, hogy a fordított háromszög nem más, mint a szív geometrikus sémája; közepében a szem pedig pontosan a “szív szeme” (aynul-qalb az iszlám ezotériában), annak valamennyi következményével. Sőt mi több, egy más ismert kifejezést kell a fentiekhez csatolni: a “nyitott szív”-ét. Ez a nyíl, vagy szem, vagy jod szimbolikusan sebként is ábrázolható. Emlékezzünk Saint-Denis d’Orques sugárzó szívére…, akinek sebe láthatóan jod formájú.
De még ez sem minden. Ugyanakkor, amikor a jod a “szív szemét” ábrázolja, egy másik hieroglifikus jelentése a “csíra”, amely a szívben szimbolikusan gyümölccsé alakul át; ezt mind makrokozmikus, mind mikrokozmikus jelentésében értelmezni lehet. Ez utóbbi értelmezése szerint – az emberre alkalmazva – a “harmadik szemet” vonatkozásba lehet hozni a luzzal, amelyben a “frontális szem” és a “szív-szem” két különböző lokalizációt képvisel, és amely a “mag”-ot vagy a “halhatatlanság csíráját” jelenti. Bizonyos tekintetben igen jelentős még, hogy az arab aynul-khuldb kifejezés két értelmet rejt. Az egyik a “halhatatlanság szeme”, a másik a “halhatatlanság forrása”. A legenda szerint a halhatatlanság e folyadékát Arimateai József fogta fel a Graalban. Végezetül emlékeztetünk arra, hogy a kehely maga a szív egyenértékű szimbóluma, s mint a szívet, hagyományosan a kelyhet is a fordított háromszöggel sematizálják.
René Guénon